Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. (Fejezetek a magyar nyelvtantanítás történetéből. 1849—1900)

magyar szót képes állítani.

w Ezért az iskolai nyelvvédelmi munka a tiltások helyett inkább a nyelverősítés, a nyelvgazdagítás munkáját végezze. Különösen szükséges a jó magyar nyelvérzék ápolása. Helyes az az iskolai nyelvművelő munka is, amelyik a tanuló nyelvét műveltté kívánja tenni, szókincse gazdagításával, a kifejező képesség erősítésével, egyszóval amelyik mélyebb, igényesebb nyelvi kultúrára nevel. Simonyi Zsigmond „Helyes Magyarság" című kiadványában e korszakban rögzített elvek szerint kivánt kézikönyvet adni a magyar pedagógusok és a magyar tanulók kezébe. Ennek a korszaknak az áttekintését nem fejezhetjük be anélkül, hogy rá ne mutassunk arra: a magyar tudomány — jelen esetben a nyelvtudomány — haladó művelői rajta tartották a szemüket az iskolai magyar nyelvtantanítás problémáin is. A nyelvtudomány munkásai vetették fel a leíró magyar nyelvtan, az iskolai nyelvoktatás és nyelvművelés, a helyesírás-tanítás kérdéseit, ők képviselték a kezdeményező erőt, s csak sajnálni tudjuk, hogy a pedagógusok zöme nem követte őket szívvel-lélekkel haladó jellegű kezdeményező munkájukban. III. Az 1883—1900-ig terjedő korszak vizsgálata A dualizmus válságának jelei ebben a korszakban már elszaporodnak. A magyar birtokos osztály egy része nagyobb politikai és gazdasági önállóságra törekszik és szembe fordul az osztrák érdekeltségekkel. Elégedetlenkedik a kis- és közép iparos, nyomorog a szegényparasztság. Az értelmiség a nemzeti szellem jegyében fordul a dualizmus politikája ellen. A munkásmozgalom a falun is befolyást gyakorol a nincstelen agráríömegekre, s az ipari munkásság mozgalmai erőt kölcsönöznek az agrárproletár mozgalmaknak is. Ugyanakkor a reakció erői „ a terror jegyében fojtanak el minden forradalmi tervet és megmozdulást. Az osztályharc kiszélesedésével és kiélesedésével a nevelés fontos tényezővé vált. A polgárság igyekezett a pedagógiai reformtörekvések jegyében a magyar oktatás szervezetére és módszereire vonatkozólag is osztályérdekeinek megfelelően intézkedni. Nem véletlen, hogy ebben a korszakban is elsősorban a középiskolák kérdése került előtérbe. A burzsoázia érdekeinek megfelelően az 1883:30. t. c., az ún. Trefort-féle középiskolai törvény is a polgári pedagógiai reformirányzatok jegyében kívánta a középiskolák tanügyét határozottabb elvek szerint rendezni. Ezekben az években pedagógusaink is elsősorban a közép44