Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szántó Imre: Adalékok a magyarországi mezőgazdaság fejlődéséhez a napóleoni háborúk korában

egész nyolctized denárnyi árendáját hússzal megszorozzak, akkor is csak 3 dénárban kapjuk meg a föld holdanként! tőkeértékét, ami annyit jelent, hogy egy köböl búzának az ára abban az időben 4 hold föld tőkeértékének felelt meg. De más helyekről szerzett adatok is arról tanúskodnak, hogy a 18. század első felében hazánkban a földnek úgyszólván alig volt értéke. 8 Gróf Festetics György 1799 október 1-én József nádorhoz írt levelében örömének adott kifejezést, hogy mennyit nőtt újabban az ingatlanok értéke. A föld értéke ilyen nagyarányú emelkedésének oka pedig szerinte az, hogy a föld terményeinek ára emelkedett. A fa régente elrothadt az erdőben, alig néhány garast adtak öléért, most hajóépítésre, vagy iparcikkek előállítására feldolgozva egy öl is több. mint 100 forint hasznot hoz. Nagyot emelkedett a finom gyapjú ára is és jól fizetnek a festő-, fűszerés gyógynövények is. Mivel remélhető, hogy ez az áremelkedés és a vele kapcsolatos értéknövekedés a jövendőben is éppen úgy meglesz, ez a ikilátás serkenti őt munkára és azt akarja, hogy mindezekben utói tudjuk érni az angolokat. 9 Festetics György a katonai szolgálattól visszavonulva, szinte állandóan Keszthelyen tartózkodott és birtokai jövedelmezőségének emelésén fáradozott. Sikeresen kihasználta a beköszöntött mezőgazdasági konjunktúrát. A napóleoni háborúk korában az árutermelés lehetőségeinek hatására mind több és több földbirtokos igyekezett kapcsolatba kerülni a piaccal és a termelés mennyiségi fokozása s minőségi megjavítása érdekében különböző újításokat vezetett be. A fokozottabb mértékű kapitalizálódáshoz szükséges tőkével azonban a birtokosok túlnyomó többsége nem rendelkezett. Nagyobb befektetésekre még a nagybirtokosoknak is csak a töredéke volt képes, a földesurak túlnyomó többsége megmaradt a feudális termelési mód mellett. A jövedelemszerzés területén a földbirtok területi növekedése mellett a meliorizáció kezdett szerepet játszani. Az okszerűen gazdálkodó földesúr aliódiumának csak egy részét tartotta fenn majorkodtatás céljaira és azon — amennyire tőkéje megengedte —, racionálisan gazdálkodott. A racionális birtokkezelés legfőbb vezető szempontja az lett, hogy a földből tartósan, a lehető legnagyobb tiszta hasznot hozzák ki, vagyis a befektetett tőkét célszerűen kamatoztassák. ,,Jobb kevés földet jól, mint sokat rosszul mívelni, — írja Magda Pál. — A hathatós gazdaság alatt értetik azon m. gazdaság, melly kis területen concentrált erővel, sokszorozott és jól elrendelt munkával, és erőltetett iparkodással űzetetik". p

ethe Ferenc, Thaer hűséges magyar tanítványa, a keszthelyi Georgükon tanára, ezt az elvet az alábbi versikével támasztja alá: 1

1 494;