Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szántó Imre: Adalékok a magyarországi mezőgazdaság fejlődéséhez a napóleoni háborúk korában

,, Markolj csak keveset, hogy azt jól megszorítsd: Nem a földet, hanem — a munkát szaporítsd". Nagyváthy János, a jeles gazdasági szakíró szerint is ,,nem a nagy táblavetés tölti meg a magházat; hanem a jól művelés és annak idejében való olcsó betakarítás". 1

2 Vagyis csak annyi földet tartsanak meg az uradalom kezelésében, amennyinek megmunkálásához elegendő munkáskezük van. A többi majorsági területet adják bérbe! A belterjes gazdálkodást csak olyan birtokon lehetett folytatni, ahol megfelelő mennyiségű igásállat állott készenlétben. Mivel pedig az igásállatokat télen istállón tartották, ez feltételezte a takarmánynövények termesztését. Ezért írja Magda Pál: „Nevezetesen virágzik ott (ti. a mezőgazdaság — Sz. I.) ahol új földmivelési alkotmányok (systemák) hozattak be, a régiek}, s azokkal a földmívelési (paraszt) munkák is megjobbítattak; a hol a krompélynak, a veres lóherének és lutzernának termesztése behozatatott, és közönségessé tétetett; a gabona-fajták nagyobb gondossággal választatnak, és míveltetnek; a selyem-juhok (merinós) tenyésztése nagy divatban van; a hol földívelési esméretek a m. gazdaság minden ágazatjaira elterjednek: könyvek, mellyek ezen esméreteket elterjesztik, iratainak, olvastatnak és használtatnak; a hol a földmívelés jobbítására ügyelő társaságok és mustra-oskolák felállítatnak; megvilágosodott okoskodó földesurak a földmívelő köznépnek mustra-gazdaságokkal a követésre késztető jő példával előmennek". 1

3 Gróf Festetics György már 1792-ben meghívta teljhatalmú jószágkormányzónak Nagyváthy Jánost, a jeles gazdászt, aki a keszthelyi gróf birtokain a jövedelem tekintélyes emelését eszközölte. Nagyváthy a gazdasági ismeretek valóságos kincsesbányáját tartalmazó könyvek egész sorát adta kortársai kezébe. 1792ben készítette el „Közönséges instructio"-ját a grófi uradalmak számára, mintegy a gazdálkodás zsinórmértékéül. 1

4 Festetics György 1793-ban megszervezte a kormányszéket (directio), olyan központi hivatalt, „amelynek parancsai és intézkedései feltétlen érvénnyel bírnak". A gróf Festeticsek ezután a directio tanácsadó testületével központilag intézték Keszthelyről az óriási vagyon kezelését. 1

5 Majd 1797-ben Festetics György Keszthelyen megalapította a Georgikon nevű gazdasági szakiskolát, amelynek eredetileg az volt a célja, hogy ügyes elméleti és gyakorlati gazdákat és gazdasági hivatalnokokat neveljen a grófi uradalmak számára. A keszthelyi gróf neves gazdasági szakembereket hívott meg a Georgikon tanári karába, így pl. Pethe Ferencet, Bulla Károlyt, Asbóth Jánost, Kozina Györgyöt, Liebald Gyulát stb. A gróf többízben elküldte tanulmányútra Asbóth János georgikoni tanárát, majd a grófi uradalmak inspektorát, így 1802-ben Bécs495;