Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Csóka János: A termelőszövetkezeti mozgalom jelenlegi helyzete az egri járásban

máról holnapra megteremteni nem lehet, hogy a parasztságot, fokozatosan a szövetkezés alacsonyabb formáin keresztül kell elvezetni a kollektivizmus magasabb formájához. Ami pártunk is a lenini szövetkezeti tervre támaszkocbtt amikor a mezőgazdaság szocialista átszervezése főformájának a mezőgazdasági termelőszövetkezetet jelölte meg. De lehetővé tette azt is, hogy a szövetkezés alacsonyabb formáival: földműves szövetkezetek., különböző termelési társulások, az l-es és Il-es típusú termelőszövetkezetek létrehozásával megkönnyítse a parasztságnak a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre, mint a szövetkezés legjobb formájára való áttérést. Ebben találta meg pártunk a társulásnak azt a formáját, amelyben a paraszt egyéni érdekei kedvezően összefonódnak az álfám, a közösség érdekeivel. I. A termelőszövetkezeti mozgalom az egri járásban a) A tsz-ek gazdasági és politikai helyzete Az egri járásban jelenleg 16 mezőgazdasági termelőszövetkezet működik és két l-es típusú tsz. A mezőgazdasági tsz-beír dolgozó családok száma 461, s ezek együttvéve 2831 kh. földön gazdálkodnak. Ez a járás szántóterületének 6,5%-át teszi ki. A tsz-ek számszerű növekedése 1951 óta stagnált, vagy éppen kilépések voltak, — ennek okáról később lesz még szó — de új tsz nem alakult. Az 1955-ös gazdasági év volt az, amely ia kezdeti nehézségek után világosan, kézzelfoghatóan bebizonyította a nagyüzemi gazdálkodás fölényét a kisparaszti gazdaságokkal szemben, fgy volt ez az egri járásban is. Ha csak a mezőgazdasági termelés legalapvetőbb termékének, a kenyérgabonának a terméseredményét hasonlítjuk is össze, azt látjuk, hogy míg a járás egyénileg dolgozó parasztjainak átlag 7,3 q termett 1 kh-on, addig a termelőszövetkezeteknek — szintén iárási átlagot véve —9,6 q; termett kh-ként. Ez azt jelenti, hogy a termelőszövetkezetben dolgozók — ha a 7,3-et 100-nak vesszük — 31,5%-kai értek el magasabb terméseredményt. Ha feltételezzük, hogy az egyéni parasztság gabona vetésaránya egyenlő volt a termelőszövetkezetekével — az egész szántóterülethez viszonyítva — akkor a járásban 386 000 625 q-val termett volna több gabona, ha az egyéni gazdálkodók is. azt a terméseredményt érték volna el, mint a tsz-ek. Nem volna helyes azonban, ha a járás minden tsz-e közé egyenlőségi jelet tennénk. Vannak ugyanis kiválóak, ahol szép 461;