Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Csóka János: A termelőszövetkezeti mozgalom jelenlegi helyzete az egri járásban

eredményeket értek el a dolgozók, mint pl. a felsőtárkányi Dózsa tsz-ben, ahol 1955-ben munkaegységenként 38 Ft-ot, a felnémeti Petőfi sz-ben, ahol 59,75Ft-ot, a verpeléti Dózsa tsz-ben, ahol 48,70 Ft-ot osztottak ki. Hogyan érték el ezt az eredményt? A pártszervezet és a kommunisták aktív támogatásával, a munka helyes megszervezésével, az agro- és zootechnika legújabb vívmányainak alkalmazásával- Pl. Felnémeten a négyzetesen vetett kukorica 32,8 q-át termett katasztrális holdanként. Vagy olyan, jelenségek észlelhetők ezekben a tsz-ekben, mint pl. a fent említett tsz-nél rátértek az egyedi takarmányozásra, aminek eredményeként egész évben biztosítanit tudják a 10—107

2 liter napi tejhozamot. Ezek a tsz-ek nem zárkóztak el az egyénileg dolgozó parasztok elől — hanem! elősegítették azoknak a közös gazdaságra való áttérését — persze van még tennivaló ezeknél a tsz-eknél is ezen a téren 1— így pl. Verpeléten 22-en, Felnémeten 15eri, Felsőtárkányon pedig 37-en léptek az elmúlt gazdasági évben a közös gazdálkodás útjára. Vannak azonban elmaradott, szegényes, s mondhatnánk laza tsz-eink is a járásban, mint pl. a nagyvisnyói üj Élet, ahol 15,46 Ft-ot, a novaji Üj Élet, ahol 20,65 Ft-ot, az ostorosi November 7 tsz, ahol 27,26 Ft-ot osztottak ki munkaegységenként. * Azt lehetne 'mondani, hogy bizonyos objektív o'kai vannak ezek elmaradásának, olyanok, mint pl. az a tény ,hogy az ostorosi tsz-ben összesen 7-en vannak 90 kh. föld megművelésére, amiből 13 hold szőlő, lés a legfiatalabb munkaerő 50 éven felül van. Tehát nincs' elegendő mennyiségű, különösen fiatal munkaerő. Vagy az a tény, hogy főleg agrárproletárokból és kisparasztokból alakultak ezek a tsz-ek és nincs tapasztalatuk a nagyüzemi gazdaság vezetésében, a munka nagybani megszervezésében stb. Ezek azonban nem elégséges okok annak megmagyarázására, hogy miértí éppen ezekben a tsz-ekben nem tudtak és egyesek nem tudnak még ma sem pl. a nagyvisnyói Üj Élet, nyereséggel zárni egy-egy gazdasági évet.- Ennek a kérdésnek a nyitja abban keresendő, hogy nem ismerik kellően ezek vezetői és tagjai a szövetkezet alapszabályát, hogy olyan jelenségeket lehet tapasztalni, mint a túlelőlegezés pl. Novajon, vagy a háztáji gazdaságok túlméretezése stb. Mindez szorosan összefügg jazzal, hogy ezek a tsz-ek nem kaptak elegendő támogatást sem az alsóbb, sem a felsőbb párt- és tanácsszervektől. Nent segítették őket tanácsaikkal, s azzal, hogy maguk is példamutatóan vesznek részt Q szövetkezeti építésben. 462;