Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből

vezmények birtokában élő szerb határőrök és hasonló kiváltságokat élvező papjaik számára az unió nem jelentette azt a vonzóerőt, mint elnyomottabb román és ukrán (ruszin) hittestvéreik számára. Sőt, a sierb pravoszláv papok erőteljes ellentérítést is tudtak végrehajtani. Az unió további megerősítésére előbb a keleti területek kat. püspökei mellé uniált helynököket rendeltek 4pl. az egri érseknek ilyen helynöke volt Munkácson), majd 1771ben felállították az önálló munkácsi püspökséget — Eszterházy Károly egri püspök akarata ellenére —, melyet 1777-ben a nagyváradi uniált püspökség alapítása követett. A Karlócán székelő pravoszláv pátriárkák erőteljes ellenakciója következtében azonban az unió mindvégig csak részleteredményekkel volt kénytelen megelégedni. Egerben is az unió volt taz előfeltétele a polgárjogok elnyerésének. Különösen gróf Erdődy Gábor egri püspök (1715 — 1744) serénykedett e téren, de egy uniált egyháztörténeti iró ** még ő róla is azt jegyzi meg, hogy bár ,,eleget cselekedett...., de nem tudott semmit sem elérni (az egri rácok uniálásában), mert a várparancsnokok nemhogy nem segítették, de inkább akadályozták a törekvéseit...." Ezek után ha nem is bizonyítható, de nagyon alaposan feltételezhető, hogy már 1694-ben sem tértek be az összes Egerben élő szerbek a római szertartású egyházba, sőt a levéltári adataink inkább azt igazolják, hogy a szerbek jelentékenyebb része kezdettől fogva nem engedelmeskedett a földesúri kényszernek. Később még azok is, akik uniáltak, orosz papok hatására visszatértek a görögkeleti vallásra. Ezek az orosz papok annak a barátságnak a következtében kerültek Egerbe, amelyet Rákóczi Ferenc tartott fenn Nagy Péter orosz cárral. Ismeretes, hogy Rákóczi, aki a szabadságharc idején néha heteket, sőt hónapokat is töltött Egerben, 1708 augusztus 10-én itt fogadta a cár követeit is, akik hat napig tartózkodtak Eger falai között. A követség célja az volt, hogy a két uralkodó között elmélyítse a barátságot. I. Péter Rákóczi révén igyekezett megszerezni magáMármost azonban Erdődy püspök éppen a Fenessy-féle nak a francia király barátságát is ia svédek ellen. *** egyezségre hivatkozva, elvette a görögkeleti szerbek kiváltságait s ezentúl ugyanúgy kezelte őket, mint a többi ,,akatolikus" elemet, vagyis mint a protestánsokat. Nem vehettek tehát ingatlant, nem vették fel őket a céhekbe és vallásuk gyakorlatát is akadályozták. Az egri szerbek azonban sohasem ismerték el, hogy őket joga volna az egyháznak az említett egyezség alapján elnyomni. Sőt éppen ők azok, akik gyakran hivatkoznak beadványaikban a ,,Transactio"-ra, a Fenessy-féle egyezségre, mint amely kifejezetten az ő jogaikat biztosítja. 425;