Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből

Az egri szerbek elnyomásának politikai okát abban kell látnunk, hogy mindenáron igyekeztek őket beleolvasztani a katolikus Habsburg-birodalomba és ez természetesen különös erővel kellett, hogy kidomborodjék éppen egy püspöki egyházmegye székhelyén, vagyis éppen Egerben. Bármilyen fontos szerepet is játszott azonban elnyomásukban a vallási fanatizmus — amint ezt Nikola Ádám cégével kapcsolatosan később látni fogjuk —, mégis, ismételten hangsúlyozva, inkább azokra a gazdasági okokra kell irányítanunk figyelmünket, amelyek szoros kapcsolatban állanak a Habsburg-kormányzat általános gazdaságpolitikájával. A magyarországi szerbség kereskedelmi tevékenységét alapvetően határozta meg a bécsi udvar Magyarország felé érvényesülő gazdaságpolitikája. Ez a gazdaságpolitika — mint a XVIL századi feudális abszolutisztikus monarchiáké általában — merkantilista, protekcionista jellegű. Célja, hogy fejlettebb nyugati szomszédjainak ipari konkurrenciájától a maga fejlődő iparát védővámokkal, iparpártolással, állami irányítással védelmezze. A bécsi gazdaságpolitika ezt a védelmet csupán az osztrák iparnak adta meg (főként Sziléziának az osztrák örökösödési és a hétéves háborúban történt elvesztése óta), Bécsben alapítottak iparpártoló bankokat (Staadtbank, Universal Bancalitas) és kereskedelmi társulatokat, míg Magyarország a fejlődésre hívatott ipari terület nyersanyagtermelő és felvevő piacának gyarmati szerepére volt kárhoztatva. Ezt a tendenciát a leghatározottabban az 1754. évi vámtarifa juttatja kifejezésre, amely lehetetlenné tette az Ausztrián kívüli külfölddel! való kereskedelmi forgalmat. Ausztriából behozott áruk 3 százalékos, más, külföldről behozott áruk 30 százalékig terjedő vámterhet fizettek. A külföldre irányuló kivitel is az osztrák fogyasztás szükségleteinek érdekében lévő korlátozásokat szenvedett. A Habsburg gazdaságpolitika tehát, amely Ausztria számára protekcionizmust jelentett, nálunk mesterségesen is lefékezte a gazdasági élet aműgyis vontatott kibontakozását, és különösen akadályozta az Ausztrián kívüli területekkel folytatható kereskedelmet. Mindez a magyarországi szerb és görög kereskedőket a legérzékenyebben érintette: hiszen gazdasági tevékenységük fő bázisa éppen a Balkánnal folytatott árucsere volt. A mindenkori szükségleteknek megfelelően azonban a súlyos megszorítások alól mentességet is adtak. Ilyen könnyítésekben részesültek alkalmilag a szerb és görög kereskedők is. Ezek a Törökországból behozott árukra — mint már említettük — jelentős vámcsökkentést kaptak. Ennek révén a magyar kereskedőkkel kedvező feltételek mellett vehették fel a versenyt, ami persze másrészt a féltékenykedés, kereskedelmi harc kiéleződésére vezetett. 426;