Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből

nyes vasgyárat a parádi timsóbányával közös üzleti vállalkozás keretében. A szóban forgó bányatársulatot 1775 — 76-ban hozták létre az egri görög és szerb kereskedők, akik Eger iparossága köreiben kifejtett hitelügyleteik következtében a korai kapitalizmus időszakában jelentős kereskedelmi tőkére tettek szert. Az említett dédesi vasgyár 85 darab részvényéből 35 részvény Tptovics Antal egri szerb kereskedő kezében volt, így ő volt a gyár főrészvényese. Rajta kívül más szerbek is részt vettek a vállalkozásban, a többek között pl. Csetiri György. 7

9 Totovics Antalnak nem a bányarészvények alkották kizárólagos jövedelmét. Több évtizeden keresztül bolttal rendelkezett Egerben, a társa Bezuha János görög kereskedő volt, akinek a 70-es évek végén bekövetkezett halála után — miután az örökösöket kielégítette — egyedül vezette üzletét tovább 1821-ig, amikor bírói zár alá került egész vagyona. 8

0 Az egri görög és szerb kereskedők 1748 után a nagykereskedelem mellett a kiskereskedelemben is kiépítik pozícióikat. Kiváltságuknak megfelelően, eleinte inkább csak török árukat: posztót, fűszert, bort szállítottak ide, később azonban elsősorban a híres egri bor eladásával foglalkoztak, amelyet Lengyelországba exportáltak. Nevezetesebb borkereskedők: Duzy Demeter, Topiczky György, Sztajovics Mihály. Általában német, török és egyéb külföldi árukkal, házi- és konyhaszerekkel, közszükségleti cikkekkel, élelmiszerrel, állati bőrökkel, illatszerekkel, festékekkel és kenőcsökkel kereskedtek. Élénk kereskedelmi kapcsolataik voltak Kassával, Tokajjal, Pesttel, Debrecennel és főleg a Tiszamenti helységekkel, ahol gabonát és marhát vásároltak. Foglalkoztak az alföldi marha kiszállításával is elsősorban Bécsbe. Érdekeik megvédésére, tevékenységük fokozására kereskedelmi társaságokat, kompániákat alakítottak az egri görög és szerb kereskedők. A XVIII. század közepén az egri kompánia az egyik legtekintélyesebb volt az országban. Messzi földön ist mertek voltak az egri társascégek, különösen a következők: Nikola Adám et Comp., Csetiri-Báró, Sárpe János et Comp., Báró Demeter et Comp., Rákó Kristóf et Comp., Albánszky György — Báró György és Argilus János et Comp. Mindezek a cégek jelentős tőkével rendelkeztek, amelyet nem hagytak heverni, hanem forgatták: befektették nagyobb bevásárlásokba, hiteleket nyújtottak kamat fejében és vállaltak különböző megbízásokat. Jogi helyzetük eleinte — a városi tanács 1698-as rendelete értelmében, amely a kereskedők testületének privilégiumát szabályozta — azonos volt a többi egri lakoséval. Azok, akik még nem voltak egri polgárok, 24 Ft taxa lefizetése ellenében polgárjogot 423;