Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből
Őszentsége, a püspök úr — mondja a jegyzőkönyv — látogatását egyrészt azért ejtette meg, mert az egri egyházközség azt ezideig nélkülözte, másrészt pedig azért, mert császári-királyi utasítása van az egyházközségek felülvizsgálására, melyről jelentést tartozik annak adni. A felülvizsgálat Egerben kezdődött. Ezen alkalommal azokat a nézeteltéréseket is el kívánja simítani, melyek a szerbek és a grekovalahok között fennállanak, még pedig a templomi szertartásokat illetően, hogy az eddig tartott veszekedések és nézeteltérések egyszeriben megszűnjenek. Hogy az egy egyházközségéből kettő ne csináltassák, hanem békében, szeretetben és egyetértésben éljenek. S a szentséges püspök úr jótanácsait megfogadva, ELHATÁROZTUK, hogy a kibékülési Traktatus elkészítését Sinesij Radiovojevic archimandrita mellett még a következő urak végezzék: s az egész egyházközségnek mutassák be: Josif Vasvari, Teodor Stankevic, Naum Totovic. Stefan Dimitrievic, Kiril Sarpe, Lazar Cetiri, Georgij Sarpe, Grigorij Vasilijevic, Stefan Roza, Naum Ekonom, Petar Zakic epitrop és Georgij Lazar. Ugyanazon év és hó 22. napján az említett küldöttség az egész egyházközségnek 12 pontból álló írott Traktátust mutatott be, mely az egész egyházközségnek felolvastatott és megmagyaráztatott a következő tartalommal: A mai naipon Joan Joanovic bácskai, szegedi és egri püspök kánoni vizitációja alkalmából a szerb és grekovalah egri egyházközségben lévő nézeteltérések megszüntetésére a következő örökös kibékülési és baráti szerződést vagy Traktatust a soron következő pontokban megkötöttük: Először. Mi görögök a szerbektől nem válunk el, velük tovább is egy egyházközséget képezünk s a jövőben sem fogunk törekedni, a szerbekkel, testvéreinkkel Görög Nemegyesült Pravoszláv Egri Egyházköséget alkotunk. Másodszor. Hogy testvéri közösségben éljünk, békében és szeretetben, ezért el^ határoztuk, hogy az egri templomban mindkét nyeli ven folyjanak a liturgiák és más szertartások vasárnaponként és más ünnepnapon, kivéve Húsvét, Karácsony és Pünkösd első napját, melyeken a liturgia görög nyelvű legyen, második napján pedig szerb nyelvű. Különben egyik héten szlavonoszerb, a másikon görög liturgia legyen, úgy a pap, mint a kántor részéről. Harmadszor. Mindkét héten minden keresztény járjon templomba, akár szerb, akár görög nyelven folyik a liturgia, s segítse azt. 407;