Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből

nemzetségű lakosság.... a városi adóterheket századok óta viselik és minden időben és minden alkalommal a város jólétét szolgálták a görögökkel szemben, akik sokkal később jöttek Egerbe állandó megtelepedésre (....quod Illyricae nationis homines propter conci­vitatis vetustatem, et supportum a saeculis publicae contributio­nis onus, collatamque omni tempore et occasione in Comune Civitatis bonum, et commodum operam, prae Graecis longe se­rius pro incolatu Agriam advenientibus, semper digniores, et prae­cellentiores Civitatis incolae habiti sint, ac de praesenti etiam ha­betur....). A városi tanács több tanút hallgatott ki ebben az ügyben. A többek között a következő kérdéseket intézte hozzájuk: Az orientális hiten lévő egriek közül kik vannak többen: gö­rögök, oláhok, vagy ráczok? És ki építette fel a templomot? Tudja-e, mennyivel adott többet a felépítésére a görög és oláh nemzet, mint a rácz? Ennek a közlése azért volt szükséges, mert ezek az adatok már jelzik azokat a bonyodalmakat, amelyekkel e tahulmány kö­vetkező fejezeteiben fogunk foglalkozni, nevezetesen a görögke­leti hitközség belső ügyeivel, majd a templom történetével. Ezek a kérdések hosszú időn keresztül foglalkoztatják az egri hívőket és utórezgései — ha nagyon halványan is — a mai helyzetben is megfigyelhetők még. A főprobléma — hogy milyen alapítású hát az egri görögkeleti templom és egyházközség aszerint oldódik meg, hogy milyen feleleteket ad a tanú a feltett kérdésekre, vagy ennek hiányában milyen adatokat tár fel a kutató erre vonatkozó­lag a múlt homályából. A tanúk általában nem tudnak kielégítő felvilágosításokkal szolgálni. Az egyik arra emlékszik, hogy a rác és görög náció „összve jővén, megegyeztek, hogy egy hétig görögül, másik hé­ten rácul legyen az isteni szolgálat". Húsvét táján pedig az első nap görögül, másik nap rácul legyen az istentisztelet. Később — mint lótni fogjuk — az 1804-es nagy kibékülés tényleg ezen a nyomon indul el. És hogy ki építette a templomot?... Erre már 1799-ben sem tud válaszolni a tanú. ,,Ezt a templomi számadások tudnák csak megmutatni!" — jelenti ki. A tanúk helyett megpró­bálunk mi válaszolni az ismertetett kérdések némelyikére a követ­kező oldalakon. Hogy az egyházi kérdések már most, vezető he­lyen és elég részletesen sorra kerülnek, ennek csak az az oka, hogy a soknemzetiségű Magyarországon a szerb nemzetiség különállásá­nak és fennmaradásának egyik fontos tényezője éppen a szerbek görögkeleti vallása és autonóm egyházi szervezete volt. 402;

Next

/
Oldalképek
Tartalom