Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből

II. Az egri görögkeleti egyházközség eredete és jellege A szerbeknek a 15. században adott autonóm egyházi privilégiumok szolgáltak alapul más szerb autonóm egyházközségeik létrejöttéhez az északi és nyugati magyar városokban elszórt szerb kolóniákon, mint amilyen Eger is volt még a múlt sz^adban. 2

9 Láttuk, hogy az egri szerb autonóm egyházközség a 17. század elején a szerb marcsai püspökség egyházi hatósága alá tartozott, ugyanígy a többi nyugatmagyarországi szerb egyházközség is. 3

0 Azonban a nyugatmagyarországi városok szerb autonóm egyházközségei (és az egri is) a törökökkel való béke ideiében szívesebben fordultak vallási kérdésekben a szomszédos budai szerb püspökhöz, mint a marosaihoz, melynek rezidenciája nagyon messze volt tőlük — Zágráb közelében. 3

1 I. Lipót 1695. március 4-én kelt latin nyelvű privilégiumában Egert mint szerb püspökséget említi. 3

2 Ez a történelmi tény ma is megőriztetett a bácskai görögkeleti szerb püspök címében: „Pravoszláv szerb bácskai, sombori, szegedi és egri püspök.'" A felsorolt adatok azt bizonyítják, hogy az egri görögkeleti egyházközség eredete legalább is a 17. századig nyúlik vissza. A levéltári anyag különböző neveken említi az egri egyházközséget: „Egri Rácz és Görög nem unita Natio közönsigessen" (1777), ,(,Egri Görög és Ratz nemzetbéli nem Unialit Ritusu Communitas

v (1785), „Graeca et Rascianica graeci ritus Non Uniti Communitas Agriensis", (1789) stb. Egy, az egri görögkeleti egyházközség levéltárában őrzött protocollum 3

3 (a továbbiakban: Prot.) elülső fedelén a következő arany-nyomásos felirat olvasható: GÖRÖG. ES RAC7. NATIO (PROTOCOLLUM) 1778. Az eredeti felirat RACZ NATIO PROTOCOLLUM 1778., a GÖRÖG. ES későbbi hozzáadás, ami látható ennek elhelyezkedéséből, betűstílusából, s abból is, hogy nem aranyozott. A XIX. század vége felé keletkezhetett. Az egri gör. kel. egyházközség eredetével kapcsolatos Barkóczy Ferenc egri r. k. püspök 1753. júl. 16-án kelt magyar nyelvű levele, amelyben megengedi „az Egerben meg Számosodott Kereskedő Rácz" lakosoknak, hogy templomukra tornyot emeljenek és oda harangot szereljenek. Kötelezi őket arra is„ hogy ha más tornyokban „közharangozás" van, ők is tartoznak meghúzni a harangot. (Papista processiok alkalmával, „felhük ellen" stb.) 3

4 Egy évvel későbbi keltezésű az emlék-ikon (rézmetszet), amely a templom, illetve az egyházközség védőszentjét, Szt. 403