Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből

elemekről való, általában igen körültekintő gondoskodás jegyében.. A németek tervszerű betelepítése mellett már a XVII. század végén indult meg a szerbek csojportos betelepítése is. Ez a telepítés jellegében részben szervezett és katonai, részben egyéni és. kereskedelmi célú volt. Az első és legnagyobb arányú telepítés az, amely 1690-ben Csernovics Arzén ipeki szerb patriarcha vezetése alatt egyszerre mintegy 30-40.000 családot, 150-200,000 embert hozott az országba. A betelepülésre közvetlenül az adott alkalmat, hogy I. Lipót felhívására a török uralom ellen fellázadt szerbek a Balkánon diadalmasan előrenyomuló császári hadakhoz csatlakoztak, a török győzelem után pedig bosszútól tartva, szívesen engedelmeskedtek a császár meghívásának, aki különböző privilégiumokat helyezett részükre kilátásba. így kerültek tömegestül szerbek a magyar városokba, a többek között Aradra, Szegedre, Pécsre, Mohácsra. Székesfehérvárra, Budára, Szentendrére, Győrbe és Egerbe is. 9 Nagyobb részük a déli szerb határőrvidéken telepedett le és határőrökként általában jobb helyzetbe jutott, mint akár a magyar lakosság, akár a többi nemzetiség. A XVIII. század első felében egyre újabb hullámokban követték újabb csoportok a török uralom alól menekült testvéreiket. E mellett a katonai célú és rendszeres telepítés mellett egészen a XVIII. század közepéig nem szűnt meg a szerb kereskedők és kisebb számban kézművesek egyéni betelepedése egyes városokba, így Egerbe is. Ezek a betelepülők az ország akkori rendkívül elmaradt termelőerői, alacsony színvonalú kereskedelme mellett fontos gazdasági hivatást töltöttek be. Hazai kapcsolataik felhasználásával elsősorban a külföldi kereskedelemben tevékenykedtek* illetve az országon belül külföldi, elsősorban balkáni eredetű áruk közvetítését vállalták. Éppen ezért az ország gazdasági vérkeringésébe csak csekély mértékben kapcsolódtak bele: végső soron nemcsak etnikailag, hanem gazdasági tekintetben is ,,idegen test" maradtak. Létjogosultságuk is addig tartott csupán, amíg ki nem alakult a XVIII. század végén egy olyan magyar kereskedő réteg, amely a szerbek gazdasági szerepét át tudta venni. Ettől fogva az emelkedő magyar kereskedőtársadalommal mind élesebb gazdasági versenybe kezdtek. Saját monopóliumszerű kereskedelmi területük. a balkáni eredetű árukkal való kereskedés veszítvén jelentőségéből, hazai, illetve nyugati áruk közvetítésére kényszerülnek, ez pedig csak élesebbé teszi a kiszorításukra irányuló törekvéseket. Ezek a körülmények előbb-utóbb, — amint ezt később látni fogjuk — az egri példa is mutatja, vagy elvándorlásra^ vagy pedig nyelvi és vallási téren való asszimilálődásra, a magyarságba való teljes beolvadásra kényszerítette őket. 409;