Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből

E történeti áttekintés után most már azt kell megnéznünk, hogy konkrétan Egerben mikorra nyúlik vissza a szerbek letelepedése. A legvalószínűbb az, hogy közvetlenül a törökök nyomán érkezhettek Egerbe a XVI. század utolsó éveiben, vagyis Egernek 1596-ban a törökök által való elfoglalása után. Erre vonatkozóan a legrégibb időket illetően elég szegényesek az adataink, annyi azonban kétségtelenül megállapítható, hogy már a tömeges beköltözés előtt (1690) is laktak itt szerbek, sőt egyházi életük is volt, íme néhány adat erre vonatkozólag: Miután a törökök Budát és Magyarország központi részeit elfoglalták., pasalik jött létre, melyet 25 szandzsákra osztottak fel. A budai pasalik sok szandzsákjában voltak szerbek, így a budaiban, székesfehérváriban, stb. Amikor később, III. Murát idejében (1575 —1595) új vilájetekre, vagy helytartóságokra, majd ezeknek szandzsákokra való felosztására került sor, azon vidékek, melyek valamikor a budai és temesvári pasalikhoz tartoztak, jelentéktelen kiszélesítésekkel (1610 körül) négy vilájetet képeztek: a budait, temesvárit, kanizsait és egrit. Az egri vilájetbe a szegedi szerb lakosságú szandzsák tartozott. 1

0 A nyugatmagyarországi szerb települések és az egri (stb.) szerb autonóm egyházközségek a XVII. század elején a szerb marcsai püspökség egyházi hatósága alá estek, melyet hivatalosan 1609-ben alapítottak a ,,Horvát-szlavoniai Krajinában, „Vretaniska, vagy „Uskooka" név alatt. Ennek a püspökségnek a joghatósága alá tartoztak az összes görögkeleti szerbek és más görögkeleti népek, amelyek a Habsburg-birodalomhoz tartoztak, az Adriai tengertől a szlovák hegyekig. 1

1 Szederkényi 1

2 1688 április 5-i felegyzések aliapján megemlíti, hogy a felnémeti kapunál, melyet Rác utcának is hívtak, több görög települő vett házat. Nevezetesen Görög Miklós megvette 160 forintért az ott ez időben romban heverő /.moscheát" területével együtt, mely a mostani görögkeleti templom helyén állott. Szerinte ezt a mecsetet rendezték aztán be maguknak a szerbek vallásuk gyakorlatára templomként. 1

3 Meg kelil jegyeznünk, hogy a szóbanforgó Görög Miklós nevét egy 1690-ből származó összeírás a rácok között sorolja fel. Iványi Béla is emlti, hogy már a török uralom alatt (1596 — 1687) is voltak itt szerbek. 1

4 Az országos levéltár Lymbus I. sorozat, 40. csomójára való hivatkozás alapján közli, hogy 1688 vége felé már 600 polgár lakott Egerben és itt a polgár alatt „valószínűleg ittmaradt törököket, rácokat, hajdúkat stb. kellett érteni. „Az 1690-es összeírás 36 rác családot említ meg Egerben, ami körülbelül 180 lélekszámnak felel meg. Ez a szám később rohamosan nő és a XVII. század végén Egerben az új városi pol: 398