Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből

-ségében még az 1715. és 1720. évi adóösszeírások is csupán 5 — 6 háznépet tartanak számon, viszont pl. Sopron megye 229 összeírt községe közül csak egy-kettő akadt, amelyben az összeírt családfők száma nem haladta volna meg a tízet. Ez az aránytalanság természetesen a királyi" Magyarország elnyomott, szétaprózódó jobbágytelkén tengődő, vagy azt egészen el ís veszített jobbágyságának valóságos népvándorlásszerű mozgalmát idézte elő a puszta térség tágabb életlehetőségei felé. Ennek a vándorlásnak azonban útját állta részben a földesúri önkény, amely a kizsákmányolás lehetőségét féltette a nagytömegű elvándorlástól, részben a Habsburgok telepítési törekvései. Már az 1715. évi 101. t. c. megállapítja, hogy ,,sok jobbágy földesura tudta nélkül és akarata ellenére más megyékbe szökött és szökik" és ezért letelepedésüket külön földesúri engedély (passzuslevél) birtokában engedi csak meg. Üjabb szigorításokat hozott ezen a téren az 1723. évi országgyűlés s az 1724-ben felállított új helytartótanács. A legfontosabb termelőerőnek: az emberi munkaerőnek hiányát ki óhajtotta küszöbölni a merkantillista gazdaságpolitika is. A merkantilista gazdaságpoltika, amelyet a feudális abszolutisztikus monarchiák hatalmuk megszilárdítása végett követtök, azt az elvet vallotta, hogy valamely ország gazdaságának, jólétének legfőbb forrása a népesség számbeli növekedése, A lakosság számának emelkedését pedig azáltal lehet a leggyorsabban elérni, ha külföldieket telepítenek be. A belső erőforrások kizárólagos igénybevételét a merkantilista telepítéspolitika túlságosan lassúnak találta. Már a Kollonich-féle, Magyarország gyarmatosítására készült Einrichtungswerk úgy rendelkezik: a falvakba települő németeknek 5, a magyaroknak azonban csak 3 évi adómentességet adnak. Az 1722-23. évi országgyűlésen elfogadott 103. t. c. az országba költöző külföldi személyek adómentességét hat évre emeli fel, belföldi (magyar) betelepülők adómentességéről azonban nem intézkedik. Ez tehát még a Kollonich-féle tervezetnél is kedvezőtlenebb a magyar települőkre nézve. A telepítésnek döntően külföldi erőforrásra való szorítkozása a merkantilista gazdaságpolitika általános irányzatán kívül szoros kapcsolatban van a Habsburgok gyarmatosító törekvéseivel. Már a Kollonich-féle tervezet a telepítés egyik céljaként azt jelöli meg, ,,hogy a királyság lassanként németesíttessék és a forradalomra és nyugtalanságra hajló magyar vér a némettel szelidíttessék, természetes ura és örökös királya hűségére és szeretetére". Ez az intenció, mint láttuk, teljes egészében megfelelt a jobbágyaik erőszakos visszatartására törekvő főurak és nemesek érdekeinek is. A település általában kétféle módon ment végbe: részben egyéni, spontán, részben pedig szervezett, tömeges jellegű volt. Főleg 1710 után az utóbbi módszer került előtérbe, a letelepedett '•396