Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. (Fejezetek a magyar nyelvtantanítás történetéből. 1849—1900)
törekvések ellenére a nyelvtisztaság kérdését éppen gyakorló pedagógusaink vetették fel újra és újra. Az iskolai értesítőkben tanítványaik számára írtak értekezéseket a nyelvtisztaságról, az idegen szavak kiküszöbölésének módjairól, a németességek elterjedésének útjáról, s a németességek elleni küzdelem eszközeiről. Az 1858. évben pl. a következő elterjedt németességekre hívta fel az egyik iskolai értesítő a figyelmet: odalopta magát, többet jó mint szép, két hét után nálad fogok lenni, kérni hagyja magát, látogatást tesz, merre fekszik Győr, jól néz ki, stbs „mellőzendőknek" tartotta a következő szavakat: firhang (függöny), drót (sodrony), fertály (negyed), portéka (áru), prés Isajtó), szósz (mártás), paszománt (sujtás) stb., stb. 4 8 Az sem véletlen, hogy éppen a gyakorlati élet munkásai, a nyelvészkedő pedagógusok cikkeztek a magyar és német nyelv alaktanának, mondattanának összehasonlításáról 4 9 és ebben a keretben mutatták meg a német nyelv tél hódításának nyelvi következményeit s hívták fel tanítványaik figyelmét arra, högy ezekben az években még nagyobb kötelességük anyai nyelvükön „öntudatosan szólani s írni." 5 0 Az sem véletlen, hogy éppen ezekben az években, s éppen az iskolai évkönyvek lapjain mind többen cikkeztek a magyar nyelvtanítás problémájáról. Természetesen ebben a korszakban is elsősorban azt az utat keresték, ami a régen dívott gépies és emléztető nyelvtanításból elvezet a gondolkoztat.ó és nevelő célzatú nyelvtantanításhoz. Ahogyan a kortárs Zoltiay Károly fogalmazta meg: „A helyes nyelvtantanitásnak szakítania kell azzal a múlttal, amiben „a gyermekkel a száraz nyelvtani szabályokat minden előleges magyarázat nélkül gépiesen betaníttatták, s egész szótárakat úgyszólván bemagoltattak". Szerinte el kell érnünk azt az „okszerű tanmodort, midőn a gyermek okról-okra vezettetve a beszédszerkezetben levő szellemi összefüggést folytonos figyelemmel kísérve tanulja a nyelvtant". 5 1 Az sem véletlen, hogy a magyar pedagógia munkásai éppen ezekben az években sokat foglalkoztak a magyar tanügy, a magyar pedagógiai törekvések múltjával is. Meg akarták mutatni, hogy az új osztrák tanrendszer éppen azért veszélyes, inert tudatosan szakított a magyar tanügy egész múltjával. 5 2 A magyar szellemi élet, a magyar tudomány, a magyar pedagógia haladó erői az ellenállás álláspontját képviselték ebben a korszakban. Anyanvelvünk ügyét nem véletlenül állították ismét a vizsgálódások középpontjába, s nem véletlenül adták ki a jelszót: ,,Nyelvünk kincs... buzgósággal azt tanulni, s rajta magát mivelni édes kötelessége minden magyarnak." ö; ! Az sem véletlen, hogy Erdélyi János éppen 1857-ben „Majoros András emlékezete" című írásában 5 4 Majoros kővetkező tételeit 28