Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. (Fejezetek a magyar nyelvtantanítás történetéből. 1849—1900)

emelte ki: nemzeti nyelv és mívettség nélkül nincs nemzet... s a magyar nyelvet akkor becsüljük igazán, ha tökéletesítjük, fut tanuljuk, tanulmányozzuk, s lelkünk gondjai közé foglaljuk. $ nem csupán ajkunkon pengetjük azt. II. Az 1867—1883-ig terjedő korszak vizsgálata A kiegyezéssel a magyar nagy- és középbirtokos osztály, « a nagyburzsoázia az osztrák nagytőkével abban is megegyezett, hogy Magyarországon útját állják a demokratikus mozgalmaknak, s a kapitalizmus kiterjesztését előmozdítják. Ez a célkitűzés motiválja e korszak oktatásügyének fejlődési irányát és menetét is. Az osztályalapon tagolt magyar iskolarendszert az uralkodó osztály érdekének megfelelően fejlesztették; az uralkodó osztály gyermekeit nevelő iskolát, a középiskolát minden tekintetben előnyben részesítették, s a szélesebb néprétegek, a munkásság és a parasztság fiainak iskoláztatási, nevelési ügyét elhanyagolták. De a rohamosan fejlődő kapitalista ipar és mezőgazdaság az elemi ismeretekkel rendelkező dolgozók ezreit igényelte, s így az elemi iskolák bizonyoa fokú fejlesztése e feudálkapitaiista korszaknak is érdeke volt. Ezért hívták életre az 1868: 38. t. cikket: „Törvénycikk a népiskolai közoktatás tárgyában" (Hivatalos kiadás, Pest, 1869.). Ez a törvény sok hibája ellenére is haladó jellegű volt,

5

5 mert bevezette az általános tankötelezettséget és az állami ellenőrzést. A népoktatási tanintézetek körét is meghatározta: népoktatási tanintézetek az elemi — és felsőbb népiskolák, polgári iskolák és tanítóképezdék. A hitfelekezetek népoktatási intézeteit az állam főfelügyelete alá rendelte. Intézkedett a korszerű tanítóképzésről is, s elrendelte, hogy az állam az ország különböző vidékein 20 tanítóképzőt állítson fel. E törvény értelmében a felekezeti tanítóképzők mellett így nyílt meg állami képző !869-ben Baján, Budán, Losoncon és Sárospatakon. Nagy hibája ennek a törvénynek, hogy a népnek nem biztosított magasabb művelődési lehetőségeket. Intézkedett ugyan e törvény az ún. polgári iskolák felállításáról is, és elrendelte hogy a nagyobb községek „kötelesek felső népiskola helyett polgári iskolákat állítani és tartani fenn", de ezt az intézkedést nem hajtották végre. Különben is ezt az iskolafajt az elemi és középiskolák közé azzal a céllal is iktatták be, hogy a kispolgárság gyermekei számára csak ez jelentse a magasabb fokú tanulási lehetőséget. A középiskola, a gimnázium az uralkodó osztály gyermekeinek tanítását és nevelését volt hivatva szolgálni. Az 1868-as törvény rendelkezései értelmében kiadott tanter29