Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Adatok a magyar tanítási nyelv fejlődés-történetéhez 1527—1790.

nológiai illetékességének kétségbevonása és a magyar műszavak, „a tudománybeli műszók" lassú térhódítása. Amikor MARGITAI PÉTER pl. arról ír, hogy „ ... sok helyen az Deák terminusokat nem hoztuk be, hanem csak Magyarul jedzettük megh az dolgot..." (Az Jónás Propheta: 1621.), döntögette vele a latin nyelv terminológiai egyeduralmát és gyakorlata példiául szolgált arra is, hogy lehet nélkülözni a latin műszókat. Amikor GELEJI KATONA a „technikum vocabulum" kérdését már úgy veti fel„ hogy szükséges magyarul kitenni a műszavakat, s amikor maga is példákat szolgáltat arra, hogy milyen módon teremtsük meg ezeket a szavakat a gyakorlatban, a magyar nyelvet készítgeti a nagyobb feladatok vállalására: a magyar nyelvű tudománvok közvetítésére. ÍMagvar Grammatikátska: 1645.) 3. A magyar tudományos műnyelv csíráit felkutatni izgalmas és hasznos feladat. Ebben a keretben csak annyit erről, hogy sokan próbálkoztak a magyar tudományos nyelv fejlesztésén is dolgozni. Sajnos a próbálkozók legtöbbször elszigetelődtek, nem veti ék át egymás műszavait, mindegyik úttörőnek érezte magát e területen való munkálkodásában. Jellemző pl. SARTORI BERNÁT megjegyzése is: „Olvassuk a magyar nyelvnek hajdani (időkben való nagy hírét, nevét, virágzó böcsületét, most ellenben annyira-való el-hagyatását tapasztalylyuk, hogy tulajdon fiai el-hagyván született magyar nyelveket, a külső nyelveken kapkodnak, mervén állítani: hogy a magyar nyeW sovány, magtalan, és a jeles tudományok meg-tanulására jelégtelen .. ." Ezt írja „Magyar nyelven filosófia" című művében (1772.), s a nem éppen szerencsés magyar műszavaival kapcsolatban ő is úgy érzi, hogy nem voltak elődjei: „szerentsésnek tartom magamat: hogy a jégtörést el-kezdhettem". Ismeretes, hogy voltak előtte is „jégtörők". APÁCZAI pl. tudatos alkotója a műszavaknak. APÁCZAI teremt és úiít, ahogyan BOD írja róla: ,, .. .sok magyar szókat csinált, s mintegy jeget akart törni a tudmányok megértésekre". (Magyar Athenas: 1766.) A jövőben feladatunk lesz, hogy komolyabb vizsgálat alá vegyük COMENIUS műveiben is nagy számban található magyar szakszókat. Legnagyobb részük tudatos alkotás, leginkább tükörszó, de már azt isi példázzák, hogy lehet magyarul is ismereteket közölni a tudományok legkülönfélébb fajairól. 4. A fentebb vázolt nyelvfejlesztés, illetőleg a magyar nyelv funkciójának szélesebb körű kiterjesztése a nyelvünkben rejlő nagy lehetőségek megmutatása vonalában nem véletlenül került 21 Az Egri Pedagógiai Főiskola Evkönyve 321