Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Chikán Zoltánné: Az általános iskolai nyelvművelő munka néhány kérdéséről

va ehhez tanulják meg a kibővült ismeretanyaggal kapcsolatos szókincset is. A következőkben nézzünk körül a szókincs területén. Vincze László és Vincze Flóra ezzel kapcsolatban a következőket mondja: „A gyermeklélektani vizsgálatok azt mutatják, hogy a gyermek tapasztalati anyaga valamivel mindig nagyobb, mint szókincse Ez érthető is. Lát és hall a gyermek olyasmit is, aminek a nevét még nem tanulta meg... Az iskola feladata ebben a tekintetben éppen az, hogy az élmény- és tapasztalati anyaggal együtt a nyelvet, a kifejező lehetőséget is megadja a gyermeknek.. . Képzetkincs és szókincs között tehát nem lehet elmaradás" 4 Mégis hányszor hallhatjuk tanulóinktól: „Nem tudom magam kifejezni!" — Igaz, hogy fordítva is áll a helyzet, noha ritkábban: tanulóink sokszor tucjnak, sőt használnak is olyan szavakat, amelyeknek nem, ismerik a pontos jelentését Ezek a tények sürgetik, hogy fel kell használnunk Pavlov tanítását az első és második jelzőrendszerről, és magunkévá kell tennünk Pavlov egyik tanítványának megállapítását: meg kelt találnunk a leghatékonyabb eljárásokat a két jelzőrendszer harmonikus fejlődése és kölcsönhatása szempontjából. Nem szabad azt képzelnünk, hogy ha mi ismerünk és használunk egy szót, tanítványaink is tisztában vannak annak jelentésével. Időt kell találnunk a ritkábban használt szavak értelmezésére, és akkor nem fordulhat elő, hogy az általános iskola felső tagozatában ilyen mondatokat írjanak a tanulók: Az Üttörőház szakkörébe létesültem (V. o. A tanuló nem ismeri a létesül szó jelentését). János vitéz sok szenvedélyen át jutott céljához. (A mondat V. osztályos megalkotója összetéveszti a szenvedélyt a szenvedéssel.) — József Attila versei megjelentek a Nyugat publikában (VII. o. A könyvben ez állott: József AttiJla verseit a Nyugat publikálta) Ezek a példák világosan mutatják, hogy a tanár nem fordított kellő gondot a szöveg magyarázására, és csak ,a hibás szóhasználat figyelmeztette arra, hogy a tanulók között van olyan,, eki nem ismeri a szó pontos jelentését. Sajnos, még számtalan ilyen példát tudnánk összegyűjteni az általános iskolák dolgozataiból, és kell is még gyűjtenünk, hogy a való helyzet megállapítása után megindulhasson a harc a hibák ellen. Sokszor csak az árnyalati jelentéskülönbségre, a szóhangulatra nem ügyel a tanuló. Egy VIII. osztályos tanuló az egri vár vívásáról írja: ,.A csata nagy csörömpöléssel megkezdődött." Csak néhány példát még! Ekkor kifordította (Kukorica) Jancsi a subáját, és nekilátott a viharnak (V. o.). — Az országúton (Toldi) Miklós kocogott hazafelé. (VI. o.). — Toldi rokonszenves mű. (VI. o). — (Nyilas) Misi lehorgasztott fővel menetelt a konzultátus fellé. (VI. o.). — Az író nevetségesen, írja le, hogy 260;