Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Perényi János: A konzultáció szerepe a nyelvtan tanítási gyakorlatainak előkészítésében

Különösen sok alkalmunk van a hasonlóság és különbség megfigyeltetésére a hangtan tanításában. Pl. a megtör, megkap, megszökik, megpattan szók megfigyelésével a következő hasonlóságokat figyeltetjük meg: 1. a g mindegyikben megváltozott a kiejtésben, 2. mindig k hangot ejtünk helyette. A tag, jég, rög, kéreg, csörög, forog, és a megdönt, megráz, megbírál stb. szavakban a hasonlóság, hogy nem változik meg bennük a gi Ez a kétféle hasonlóság azonban még nem magyarázza meg a hangváltozást. A törvényszerűség felismeréséhez a különbséget keli megfigyeltetnünk. A második csoport szavaiban a g szóvégi helyzetben van, nincs utána más hang: az első és harmadik csoport szavaiban a g után mássalhangzó következik. Itt már ajkalmunk van a következtetésre is: a hangtani helyzet egyezőnek látszik, mégis különböző az eredmény, tehát itt: kell keresnünk a kérdés nyitját. A két csoportból egy-egy szó részletesebb vizsgálatával (pl. a megtör és a megdönt) öszszehasonlítjuk a hangtani helyzetet, s eljuthatunk a hasonuí'ás lényegének felismeréséhez, amit zöngétlen — zöngés mássalhangzók egymásutáni helyzete okoz. (Részletesebben a Heves m. Tanács Oktatási Osztálya Körlevele 1954. dec. sz.: A gondolkodásra nevelés néhány kérdése.) A materialista világnézetre nevelés Aki a nyelvtani szabályok megtanítását a gondolkodásra neveléssel akarja elérni, az már nem tartja a szocialista pedagógia teljességének, ha a szemléltető szöveg a pártról szól, vagy ha tollbamondáshoz a párt ünnepi jelszavait és szállóigévé lett Lenin, Sztálin és Rákosi idézeteket válogat ki. Iskolai munkánk során ki kell alakítanunk tanítványainkban a materialisa Világnézetet. Ehhez nemcsak a természettudományok adnak fegyvert, hanem a nyelvtan is. A hangtan tanításában pl. a tanulók biztos és határozott hangképzését kis testvérük bizonytalan hangképzésével összehasonlítva megállapítjuk a fejlődést. A feltűnő különbség kapcsán az is kiderül, hogy a fejlődés a beszélni tanuló kis gyermek törekvéséből és a szülők, testvérek, ismerősök (tehát a társadalom!) ösztönző beavatkozásából ered. Vagy pl. a hangváltozások tanításakor kiderítjük azt .a tényt, hogy a hangváltozás a nyelv ianyagában rejlő törvényszerűség, s bár ,a természetes ejtéssel ellentétes modorosság megmásíthatja, de a törvény érvényesülése nem akaratunk következménye. Még kevésbé eredhet valamilyen, az emberen kívüli misztikus okból. A jelentés 233;