Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Molnár József: Tapasztalatok a gyakorlóéves tanárjelöltek és a fiatal nevelők munkájáról

,alatt befejezik az új anyag tárgyalását, ezért aztán 30—35 percig is feleltetnek. Ugyanezen okból nem egyszer sok időt fecsérelnek lényegtelen részekre, elkalandoznak, az óra széteső lesz, a tanulók nem látják,, mi benne a lényeg. Általános hiba, hogy a kezcß pedagógusok eleinte túlzott követelményeket állítanak a tanulók elé. Később aztán kénytenek belátni, hogy nem követelhetnek a tanulóktól erejüket meghaladó munkát, mert azzal ellenkező hatást érnek el, mint szeretnének. Ennek az ellenkezője is előfordul: a pedagógus nem követel és megelégszik bármilyen gyenge munkával. Az előbbi eset jóval gyakoribb. Igen nagy probléma a kezdőknek, hogy miképpen közeledjenek a tanulókhoz. Eleinte vagy nagyon pajtáskodók, vagy nagyon merevek és csak pár évi gyakorlat mutatja meg nekik a helyes utat. A kellő közvetlenség sokukból hiányzik. Gyakorlóéveseink nagy részének és sokszor a régebben végzett pedagógusoknak is nagy hibája — és gyenge tanításaik egyik alapvető oka —, hogy óráikon vajmi keveset, vagy egyáltalán semmit sem szemléltetnek. Igaz, hogy szemléltető eszközökkel főleg ia kis falusi iskolák nincsenek kellőleg felszerelve. Még a legfontosabb kísérleti eszközök, térképek is hiányoz nak. A talpraesett pedagógus azonban ezen is segíteni tud. Kantár Béla biológia-földi'ajz szakos tanár pl. (Tarpa) a vásárosnaményi járás legszebb élő sarokját szervezte meg, nagyon ügyesen maga készíti szemléltető eszközeit. Berki Ilona matematika-kémia szakos nevelő Nagyecseden mintaszerűen készül elő kísérleteire, azok eszközeit legnagyobbrészt maga készítette. Krasznai Gizella bioilógia-földrajz szakos nevelő Kocsordon minta kísérleti intézetet szervezett, s feldolgozza a helybeli tsz eredményeit, biológiai szakkört vezet. Maga készítette grafikonokkal, térképekkel, diagrammákkeil mintaszerűen szemléltet óráin, Hanák János biológia-földrajz szakos a Heves megyei Nagyréde községben tanít. Terepasztalt készített, s rajta a víz és a szél munkáját igen ügyesen szemlélteti. Valóban összeköti az elméletet a gyakorlattat!. Ugyancsak jól szemléltet Szabó József matematika-szakos Hevesvezekényen (jelenleg Hevesen), Szabolcska Péter földrajz-rajz szakos Gyöngyöspatán (szeptemberben Domoszílón lett igazgató), vagy Baji László történelem-ének szakos nevelő Szatmárcsekén és még sorolhatnám azokat, akik a szemléltetésben rejlő nagy értéket felismerve fáradhatatlanul állítják elő a jobbnál jobb szemJléltető eszközöket. Ennyit ,a gyakorlóéves és a kezdő pedagógusok oktató-nevelő munkájáról. I Most pedig egy olyan esetre szeretném felhívni a 'figyelmet, melyen érdemes elgondolkodni. Az egyik 4 tanerős iskolánál megbetegedett az alsó-tagozati nevelő, s helyettesítésére az I—IV. osztályba szakos tanárt osztottak be. Az illető gimnáziumi érettségivel került a főiskolára, nem ismerhette az ál"220