Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Hahn István: A történelmi szeminárium a főiskolán

műről szóló marxista szellemű ismertetés. A hallgatók kezdőfokon még semmiképpen sem érettek arra, hogy a polgári tudomány korlátait önálló bírálatnak vessék alá. Hasonlóképpen korai még ezen a fokon a hallgatóknak oliyan kontroverz témát kijelölni, amelyben marxista kutatók között is lényeges eltérés van, mint pl. helytelen lenne a magyar őshaza kérdését túlságosan megbolygatni, vagy pl. Mátyásról olyan szemináriumi; dolgozatot iratni, amely külpolitikájának, cseh háborúinak vagy monarchiája jellegének egyértelmű értékelését kívánná* meg. Viszont rrjár ezen a fokon kívánatos, hogy a szemináriumi dolgozat alapjául szolgáló irodalom szigorúan tuc'ományos legyen, abban az értelemben, hogy eredeti forások alapján készül, azokat feltünteti és velük szemben kritikusan foglal állást, nemcsak a tudomány eredményeit, hanem magának a kutatásnak folyamatát is bemutatja. E feltételeknek meg nem felelő, népszerű ismeretterjesztő művek lehetőleg ne szolgáljanak: szemináriumi dolgozat alapjául. Magasabb fokon a szemináriumi dolgozatot egyrészt az önálló jellegű forrásfeldolgozás, másrészt a modern irodalomban felmerülő'kontroverz nézetek irányában fejleszthetjük tovább. A II. évfolyamon alkalmilag azt a feladatot is adhatjuk, hogy egy-egy nagyobb terjedelmű okmány-, illetve regeszta gyűjteményben pl. az 1848/49-es országgyűlés aktáiban keresse ki egy adott kérdéskomplexummal pl. a jobbágykérdéssel, vagya hadseregszervezési, vagy iparszervezési kérdésekkel kapcsolatos anyagot, Másrészt feladatul tűzhetjük ki az ún. Porsnyevvita, vagy Molnár Erik „A magyar társadalom törtenete" c műve II. kötetének egyes tézisei körül kialakult vita ismertetését, vagy a Martinovics-kérdés jelenlegi állásának bemutatását. Ez utóbbi esetben is szükséges, hogy a kontroverz nézeteket kifejtő cikkeken és könyvrészleteken kívül elolvastassunk egyet-mást azokból a forrásokból is, amelyeken az ellentétes nézetek alapulnak. A referátum magasabb formája tehát az lesz, amikor egyegy kérdést a hallgató már több forrásmunka (kútfő, tanulmány vagy könyv) alapján dolgozott fel. Eleinte a szemináriumvezető aszó szoros értelmében a hallgató kezébe adja a forrásmunkákat, később csak megnevezi őket, legvégül talán eljutunk odáig is, hogy csupán a témát jelöljük ki, a forrásanyag felkutatását teljesen rábízzuk a hallgatóra és csak akkor lépünk közbe, ha az anyag kikeresésében tájékozatlanságot mutat. Ezen a fokofr már éppenséggel kívánatos, hogy marxista felfogáson kívül polgári pozitivista, vagy akár a Horthy-korszakból való mű is szerepeljen a forrásanyagban. Kimondottan ellenséges, népelle187;