Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Hahn István: A történelmi szeminárium a főiskolán

ló anyagot cplgozunk fel, másrészt egyes kérdésekben igen bőséges eredeti dokumentáció kellő mennyiségben áll rendelkezésünkre. Ezen a fokon tehát ,,A munkásmozgalom a Horthy-korszakban", „Az 1929—33-as gazdasági válság és kihatásai". „A Horthy-korszak gazdaságpolitikája" stb. tárgykörökből akár egész éves, összefüggő, egységes szeminárium megszervezését tarthatjuk megengedhetőnek. Amennyiben párhuzamos szemináriumi csoportok vannak, ezek egymástól eltérő központi tematikát választhatnak. A fentiek alapján tehát a főiskolai szemináriumnak (elsősorban a történelmi jellegűnek) mindhárom típusát megfelelft keretek között alkalmazhatjuk. Az I. félévben a magasabb színvonalú „anyagkövető" és az „előadást kísérő" szemináriumi típus egyensúlyban ,lesz„ a II—IV. félévben viszont az előadást kísérő típusnak forrásfeldolgozó, vagy referáló alakja, az V. és VI. félévben pedig az előadástól teljesen független, egységes tematikát feldolgozó hallgatói referátumokra felépülő szeminárium lesz a megfelelő. IV. A hallgató önálló munkája a szemináriumon A kitűzött téma kiválasztásánál nemcsak az előadáshoz való viszony kérdését kell felvetni, hanem azt* is, hogy milyen fokú önállóságot várhatunk a hallgatóktól. Kezdőfokon semmiképpen sem támaszthatunk túlságosan magas igényeket. Az I. félévben leghelyesebb még olyan témákat kitűzni, ahol a hallgatónak csupán egy művel kell megismerkednie és a referátum ennek puszta ismertetésére szorítkozhatik. Az ismertetendő mű ne legyen egész könyv, hanem vagy folyóirat-cikk, vagy pedig akönyvből vett fejezet. Kiegészítésül a hallgatóval el kell olvastatni a forrásanyagnak egy részét, amelynek alapján a cikk illetve a könyv szóbanforgó fejezete készül, végül elolvastatjuk a könyv valamelyik szakfolyóiratban megjelent bírálatát is. így a szemináriumi dolgozat legkezdetlegesebb formája: forrásanyag-!- cikk, vagy könyvfejezet + ismertetés feldolgozása. Például Léderer Emma: Az egyház szerepe az Árpádok korában c. tanulmány ismertetése, hozzá az Aranybulla 1222 és 1231 évi változata. Vagy Szűcs Jenő Céhtörténetének egyik fejezete, hozzá: Válogatott céhprivilégiumok elolvasása. Vagy Bonis György: Hajnóczi Józsefrőt szóló életrajza, hozzá e könyv megvitatása az Akadémia értesítőjében,

6 hozzá a jakobinusok perének aktáiból vett szemelvények. — A referátum alapjául szolgáló cikk vagy könyvrészlet lehetőség szerint marxista szellemű legyen, vagy legalább is álljon rendelkezésükre az illető 186;