Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Hahn István: A történelmi szeminárium a főiskolán

A kétféle típust lehetőleg ne keverjük össze: adjunk az ál­talunk leghelyesebbnek tartott! típusnak megfelelő, következetes tematikát, amely vagy a 'források elemzését, vagy az egyes problémákat veszi alapul. 3. Az előadástól független szeminárium. Az előadástól független szemináriumok a félévi előadások általános anyagá­nak egy részéhez kapcsolódnak csupán, az egyes előadások té­máitól pedig teljesen függetlenek.. 5 A félévi tematikának egyet­len problémakörét ölelik fel a lehető legnagyobb alapossággal, a többi problémakörrel nem foglalkoznak. Ilyen szemináriumi tí­pust alkalmazunk, ha pl. egy féléven át csak a magyar mun­kásmozgalom' történetét (dolgozzuk fel, pl. 1867—1914 között, vagy kizárólag a két világháború közötti nemzetközi viszonyo­kat beszéljük meg. A szemináriumnak ez a típusa különösen ér­tékes a készségek 'fejlesztése szempontjából. A részvevőknek ugyanis egy tárgykört minden oldalról megmutat és így a tudo­mányos elmélyedés és eszmei-politikai értékelés és nevelés olyan lehetőségeit nyújtja, mint a szeminárium egyetlen más tí­pusa sent Hátránya azonban az, hogy a szemináriumokon fel nem dolgozott, nem kevésbé fontos anyagrészek tüzetes megvi­lágítása elmarad és így ,a hallgatók ismerete nagyon arányta­lanná válik. Főiskolai fokon nehézséget okoz az eredeti forrás­anyagnak megfelelő bőségben való előteremtése is. Nem vélet­len az, hogy a szemináriuminak ezt a típusát a Szovjetunióban is főként az egyetemeken kultiválják. A pedagógiai főiskolákon, bár az anyagkövetésről lemondanak, és számonkérés egyáltalán nincs, a szeminárium mégis az anyag valamennyi súlyponti kérdését feldolgozza, (nagyjából az előadások sorrendjében', an­nak a szemináriumi típusnak megfelelően, amelyet „előadást kísérő" jellegűnek neveztünk. Az anyagtól teljesen elszakadó szemináriumi típust még­sem küszöbölhetjük ki teljesen a főiskoláról. A mi viszonyaink között a III. évben semmiképpen sem tekintem elvetendőnek. Lehetséges egy olyan formája, amelyben a hallgatók szakdol­gozatuk tárgyából számolnak be. Mivel azonban a történész "hallgatóknak csak egy része ír ebből a szaktárgyból szakdol­gozatot, ezeknek bemutatását külön e célból szervezett, és nem az egész hallgatóságot magába foglaló speciálkollégiumon tar­tom megfelelőnek. Nem elvetendő tehát a III. évfolyamon, egységes temati­kájú, egyetlen központi kérdés körül forgó szeminárium szer­vezése. Ezt megkönnyíti nemcsak a hallgatók várható nagyobb érettsége és a képzés remélhetőleg magas színvonala, hanem az a tény is, hogy itt egyrészt időbelileg szűk korlátok közé szoru­185;

Next

/
Oldalképek
Tartalom