Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Hortobágyi Tibor: A fejlődésmeneti vázlatrajzok jelentősége a biológiai oktatásban

gásuk, változásuk» fejlődésük, keletkezésük és elhalásuk szempontjából ábrázolják? Ha végigtekintünk tankönyveinken az általános iskolától a főiskolákig és ' egyetemekig," a fenti kívánalmak a felszabadulásig alig, a felszabadulás után a .legutolsó évek kísérleteitől eltekintve szintén nem nagy mértékben kerültek megvalósításra. Ábráinkat a sztatikus ábrázolási mód jelllemezte. Közölték ,a könyvek a gabonarozsda habitusképét, a spóra alakját, a korpafü répaalakú előtelepét, hímivarsejtjeit, archegoniumát, a kifejlett növényt, a lucfenyőt, a salátabogtárkát, de egy-egy növény teljes életciklusát vajmi ritkán, s legtöbb esetben hiányosanszemléltették. Még a főiskolai, egyetemi segédkönyveink leginkább a bonyolult nemzedékváltakozásokat igyekeztek rádiókapcsolásszerűen, tehát meglehetősen elvontan közelebb hozni, de ezek segítségével is nagyon nehezen vésődtek az emlékezetbe a legfontosabb fejlődési mozzanatok. A növények olyan bemutatásával, amelyek azokat mozgásukban, fejlődésükben, változásaikban, keletkezésükben és elhalásukban, tehát teljes egyéni fejlődésükben (ontogéniájukban) vetítik elénk, a külföldi szakirodalomban is nagyobb számban és teljes részletességgel csupán néhány éve találkozhatunk. Low son—Howarth—

Warne 1946-ban, kilencedik kiadásban megielent munkájukban) a Pandorina, (p. 447) és aVolvox (p. 450) egészen kimerítő fejlődésmeneteit közlik. Ötletes, vázratos fejlődésmenetekkel illusztrál Guilliertnond és Mangenot 1948-ban kiadott második kiadású könyvükben. A Spirogyra és Laminaria (p. 677, 682) kivételével gombákkal foglalkoznak (fig. 552, 553, 564, 584, 610, 616). P. M. Zsukovszkij: Botanyika c. 1949-ben Moszkvában megjelent egyetemi tankönyvébert a Chlamydomonas zöldalga (p. 208), több barnaalga (p. 218) csaknem teljes, a Funaria hygrometrica moha íp. 268), egy páfrány (p. 203), a Selaginella selaginelloides (p. 263) és a zsurló (p. 266) teljes részletes fejlődésmenetét közli. Heinrich Walter 1950-ben megjelent könyvében több mikroszervezet, moha, páfrány igen szemléletes életciklus-ábráját

1 hozza. Szép fejlődésmenetek találhatók L. M. Krecsetovics 1952ben megjelent munkájában is (fig. 10, 11, 98, 103, 104. 107, 109). Hazai tankönyveink közül a legújabb időkben a Hortobágyi-ié\e 1951 -ben megjelent általános iskolai növénytan tankönyv az ezüstmoha (Bryum argenteum) és az erdei pajzsika (Drvopteris Filix-mas) egyszerűsített fejíődésmeneti rajzát adjá (p. 24—25). Az újtípusú rajzok hazánkban nagy bőséggel elsőízben Soö Rezső akadémikus 1953-ban megjelent egyetemi tan134