Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Hortobágyi Tibor: A fejlődésmeneti vázlatrajzok jelentősége a biológiai oktatásban

könyvében látlak napvilágol. E.-Kossuth-díjjal kitüntetett, munkában 36 fejlődési, ábra (ebből 1.4 Hortobágyi- rajza) egyes növények fejlődésmenetét több részletrajzban tárja elénk. Ugyanebben az évben a pedagógiai főiskolák számára Soó—Haraszty— Hortobágyi—Kiss—Uherkovich által írt „Növénytan" tankönyv ben az algológiai rész 22, a gombafejezet 16, H. Walter után részben módosított, illetve új fejlődésmenetrajzot tartahnaz. Ezeken kívül a fejlettebb növényeknél még 5 hasonlió típusú ábra van. A főiskolai, növénytani tankönyv összesen 43 újtípusú ábrát tartalmaz. Részletes fejlődésmeneteket feltüntető rajzok középiskolai tankönyvben, az új gimnáziumi növénytanban láttak napvilágot (Hortobágyi: A növény élete és környezete. 11954.) Ebben 18 ábra igyekszik a gimnáziumi tanulók elé vázolni ugyanannyi növény részletes fejlődésmenetét születésüktől halálukig, illetve spóra- és magképzésükig. A külföldi munkák közül legújabban A. Engter: Syllabus der Pflanzenfamilien I. 1954-ben megjelent kötetében találunk szép példákat az újtípusú, korszerű ábrázolásra. Magam 1951 óta kezdtem részletesebben foglalkozni fejlődésmenetek ábrázolásával és azoknak a tanításban való felhasználásával. Ábráimat részben a fentebb idézett munkákban n>ár közzé tettem, részben az egri Pedagógiai Főiskola Növénytani Tanszékén az oktatásban alkalmaztam. A Növénytani Tanszék szakmai dekorációját 1951-ig vegyes botanikai anyag szolgáltatta. 1951-től fokozatosan új rajzok kerültek a régiek helyébe. Jelenleg Tanszéket 44 fejlődésmeneti ábra díszíti, amelyből 26 az előadóteremben, 18 a folyosón látható. Az előadóteremben a fő fejlődési irányt képviselő atototróf, klorofilt tartalmazó növények ábrái, míg a folyosón a gombatípúsú szervezetek fejlődésmenetei kaptak helyet. A teljes sorozat mintegy 60 nagyméretű képből áll, amely a vírusoktól, a baktériumoktól a zárvatermőkig mutatja be a legfontosabb növénytípusok teljes részletesnek nevezhető ontogéniáját. Növénytani oktatásunkban használt fejlődési rajzaink közül. húszat bemutatok. Közöttük a fejlődés legalacsonyabb lépcsőjén a kékvirágmoszat (Microcystis flos-aquae) áll. Azért választottam ezt a sok apró, 3—7 mikron átmérőjű sejtekből álló s nyálkaburokkat! körülvett jkékalgát (Cyanophyta), mert hazai vizeink egyik legismertebb, leggyakoribb, igen gyakran tömegesen elszaporodó s vízvirágzást előidéző szervezete. Az ábra közepén a koloniás növény egy kis telepét láthatjuk. A jobboldali kör leggyakoribb szaporodását mutatja: egyetlen sejt többszöri osztódásából létrejöhet új telep. Ez a sejtosztódás, magá135