Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A bírálat — önbírálat fejlődésének és fejlesztésének néhány neveléslélektani és módszertani vonatkozása

érdekében mondott védőbeszédek és a tanári osztályzat tekintélyét semmiképpen ne sértsék. 3. A bírálóképesség fejlesztése a tanulók magatartásával kapcsolatosan. A tanulók munkáinak, a feleleteknek megbírálása, a bírálóképességnek ezzel kapcsolatos fejlesztése, nem az egyetlen és nem is legfőbb területe az iskolában a bírálóképesség fejlesztésének. Legalább olyan fontos a tanulók magatartásával, fegyelmezettségével kapcsolatos kritikai szellem kialakítása. Kétségtelen, hogy a bíráló szellem fejlesztésének e két említett területe szoros kapcsolatban van egymással, die még sem azonosak. A tapasztalat szerint elég gyakori az, hogy viszonylag fejlett a tanulóközösségnek az erkölcsi magatartással kapcsolatos bírálata, ugyanakkor azonban a feleletek bírálatában a színvonal alacsonyabb. A munkával, feleletekkel kapcsolatos bírálókéoesség fejlesztése kétségkívül elmélyültebbé tehetik a magatartásra vonatkozó bírálatot is. A kétféle bírálat közt meglevő kapcsolatról fentiekben a neveléslélektani vonatkozásokkal kapcsolatban már szólottunk. A tanulók magatartásával kapcsolatos bírálat tekintetében iskoláink gvakorlata az utóbbi években sok pozitív jelenséget tudott produkálni. Napjainkban az úttörőszervezetnek sok iskolában sikerült már elérnie. hogy a rajok, őrsök maguk is öntevékenyen fellépjenek a hibák ellen. Elég gyakoriak az ilyenféle esetek: Tarnaleleszen (pétervásárai járás) az egyik tanuló verekedés közben eltörte társa töltőtollát. Az Őrs tagjai öntevékenyen rendkívüli gyűlésre jöttek ÖSSZP és arra kötelezték mindkét verekedőt hogy p töltőtoll árát ketten térítsék meg. —- Besenyőtelken (füzesabonyi járás) az egvik tanuló csínytevésből (hogy az óra elmaradjon) vizes rongyot dugott a kályhacsőbe Ettől a terem megtelt füsttel, úgv hogy az osztálynak egész órán a folvosón kellett tartózkodni. A csínytevőt rajgyűlésen maga a raj vonta felelősségre, azért, mert időt rabolt el a közösségtől. Sok iskolánkban ielentős eredményeket értünk el az őszinteségre nevelésben. Bár őszinteség és önbírálat nem teljesen azonos (az őszinteség nem feltétlenül aktív iellegű), mégis az őszinteség léocső'e lehet a helyes önbírálat kifejlesztésének. Az Őszinteségre nevelés is szívós meggyőzést igényel. Pl. Fedémesen egy csíny elkövetője nem jelentkezett. A pedagógus tudta, ki volt a tettes, de el akarta érni. hogy jelentkezzen az illető. Napokig tartó meggyőző munkával . meetört a jég": a tettes önként jelentkezett. — Vasv egy másik példa: Felnémeten a hetes felírja a táblára a rendetlenkedők nevét. Számonkéréskor a táblán szereplők maguktól mondják el, miért kerültek a táblára. Iskoláink életében arra is van — nem is ritkán — példa, hogy a tanulók szinte iúlszigorúan ítélnek meg hibákat. (PL 115