Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A bírálat — önbírálat fejlődésének és fejlesztésének néhány neveléslélektani és módszertani vonatkozása

hassák a dolgozók elnyomását és még több vagyont harácsolhassanak öszsze. A háború tehát nem. elkerülhetetlen, „biológiai" „szükségszerűség". A békét a világ dolgozóinak hatalmas béketábora meg tudja védeni, ha összefog a háborús gyújtogatókkaü szemben." (I. m. 31. lap.) Az ember származásának problémáját a középiskola IV. osztályának tankönyve sokkal részletesebben és a földtörténet egyes korszakainak jellemzésével együtt ismerteti. Külön pontban szól ez a tankönyv az emberszármazásának kérdése körüli tudományos vitákról, harcokról és természettudományos cáfolatát adja a fajelméletnek. Rámutat arra, hogy a cromagnoni és a neandervölgyi ősember származásbeli kapcsolatban áll egymással és nincsenek alsóbbrendű és magasabbrendű fajok az emberiségben. A középiskolai biológia-anyagban feltűnik annak nem csupán nagyobb részletezése, hanem elmélyültebb, polemikusabb jellege. így pl. a középiskolai biológiai anyagban több olyan vitás kérdés szerepel, amely a7. általános iskola anyagából teljesen hiányzik, (pl. az élet keletkezésére vonatkozó elmélet, stb. az ált. bicflógia tanításában.) E néhány utalásból azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy a biológia anyag alkalmazkodik a tanulók életkori sajátságaihoz és egyben igyekszik tervszerűen továbbfejleszteni a középiskolás tanuló kritikai érzékét, politikusán, a reakcós tudományos és társadalmi felfogások meggyőző bírálatával. A középiskolai tananyagban több alkalommal szerepel a bírálat és élesebb a reakciós elméletek bírálata. Azokban a kérdésekben, amelyek az általános iskolában is már kritikai szemszögből szerepelnek, a középiskolai bírálat elmélyültebb, részletezőbb, megokoltabb. 2. A tanulók teljesítményének, feleleteinek bírálata. A bírálókészség fejlesztésének fontos lehetősége az oktatás folyamatában a feleletek értékelése és bírálata. Akár a tanár végzi ezt, akár a tanulók bevonásával történik, mindenképpen jó fejlesztési alkalma a helyes bírálókészség kialakításának. A feleletek bírálatáról több cikk emlékezik meg a „Köznevelés" 1952. — 54. évfolyamaiban. így Regős József (1952. január 15. szám) rávilágít arra, hogy miért kell osztályozni, miért fontos az osztályzat közlése. Vitás esetekben a jegy megmagyarázását emlegeti. A feleletek bírálatát tehái nem mint általános szükséget állítja be a cikk, hanem csupán vitás esetekre korlátozza a magyarázatot. — Pelyvás István (1952. március 1.) cikkében fontos momentum, hogy az osztályzat kritika a tanulóról, amely serkentőleg hasson. Szerinte az osztályzatokat helyesebb az óra számonkérő részének befejezése, tehát az összes feleletek elhangzása után közölni. Ezt azzal indokolja, hogy a tanulókban egészséges feszültség támad és a felelet után nem érzik magukat babéraikon, hanem igyekeznek jelentkezéseik alkalmával javítani. Ha a tanár így jár el, megalapozottabban osztályoz szerinte, mert tekintetbe veszi a tanulók egész órai munkáját. A bírálat időpontjának kérdésében mai gyakorlatunk inkább abban az irányban fejlődik, hogy a bírálat mindjárt a felelet elhangzása után megtörténjék. Nem feltétlenül helyes a bírálattal várakozni, több mozzanat elsikkadhat és az ilyen bírálat sokat veszít közvetlen hatásából. Természetesen azt nem lehet kifo111