Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Balogh György: Heves megye népe az 1848—49-es szabadságharc dicsőséges tavaszi hadjáratában

Az ellenség által nem érintett, a nemzetiségi mozgalmak által nem zavart megyék — mindössze hat-nyolc megye — apparátusának első próbaköve az volt, hogy pótolniuk kellett a többi törvényhatóságok helyett is a fegyveres harc pénz- és emberanyagát, utánpótlását és annak szállítását. Ezekhez a területekhez tartozott Heves megye is. Történelmünk folyamán Hatvan—Gyöngyös—Eger—Miskolc térsége, — tehát zömmel Heves megye — a hadműveletek előkészítésében és a hadseregek felvonulásában mindig kulcsponti helyzettel rendelkezett. Ez észlelhető a törökellenes végvári harcok alkalmával, a Rákóczi-szabadságharcban, nemkülönben a Tanácsköztársaság honvédő harcainak májusi hadjáratában is. Heves megyének, mint az ellenség által nem érintett területnek a szabadságharc folyamán is fontos szerep jutott. Ennek a fontos szerepnek, — ha nem is zökkenésmentesen, de mégis — megfelelt a megye akkor, amikor a nemzetiségek támadása és Windischgrätz betörése érték az országot. Kiállította a nemzetőrséget és lehetővé tette, hogy mint átvonulási területen gyorsan és eredményesen folyjon az anyag- és csapatszállítás, elszállásolás és élelmezés. A legnagyobb próbát nem is annyira a nemzetiségek elleni harc, vagy Windischgrätz seregének az országba való betörése jelentette, hanem az utóbbi seregének a megye területén való megjelenése. Ez váltotta ki a népből azt a hősies ellenállást, emberfeletti áldozatvállalást, amely megteremtette a dicsőséges tavaszi hadjárat megindításának lehetőségét. Az a korszak volt már ez az 1848-as európai forradalmak történetében, amikor az 1848-as európai forradalmak tüzei kialvóban voltak és csak a magyar és a római forradalom lángja világította be Európa egét. Erre a fényessé vált lángra figyelt fel az egész haladó Európa. A nagy gondolkozók, Marx és Engels pedig úgy látták, hogy a magyar forradalom 1849 január utáni szakasza ,,....a 48-as esztendő hősies utójátéka..., de olyan utójátéka, mely egyben a 49-es év új, forradalmi harcainak előjátéka..." Ja így terelődött 1849 januárjától Heves megyére a nemzet figyelme, hiszen a magyar hadsereg és a magyar nép közötti összhang és a partizánharcok mutatták meg, hogy az ország fővárosának eleste után nem következik be szükségszerűen a szabadságharc bukása ís. Görgey állandó hátrálása miatt az osztrák sereg 1848 január 5-én érte el Pestet, az ország fővárosát. Pest megszállásával az ellenség szinte már a megye határához nyomult előre és az értesülések szerint három irányba: Szolnok, Kecskemét és 350,