Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Balogh György: Heves megye népe az 1848—49-es szabadságharc dicsőséges tavaszi hadjáratában

Miskolc felé akart előretörni

2), hogy ezen a térségen erőszakolja ki a Tiszán való átkelést és lehetővé tegye a kormány és az országgyűlés teljes bekerítését, megsemmisítését. Windischgrätznek a megyén való átvonulási tervéről a megyei bizottmányi gyűlés is idejekorán értesült, de megbizonyosodhatott az osztrákok ebbeli szándékáról akkor, amikor az osztrák csapatok Pestet elhagyták. Az ellenség közvetlen közelsége, az előnyomulás veszélye megsokszorozta a tennivalókat. A megsokszorozódott tennivalókra a kormánynak is kiterjedt a figyelme, Kossuth konkréten is meghatározta a feladatokat s elrendelte: a megszálló ellenségnek szállást, élelmet, fuvart ne adjanak. Az élelmet, takarmányt még idejében takarítsák el, vagy semmisítsék meg, hogy próbára tegyék, válságba hozzák az ellenséges utánpótlást, meglassítsák annak előnyomulását és ezzel időt biztosítsanak a honvédsereg összpontosítására, előnyös felvonulására. Az állami vagyont te gyék biztonságba. Az adót szedjék be, az újoncozást hajtsák végre, hogy ezzel is biztosítsák az önvédelmi harc két fontos előfeltételét. A nép adományait juttassák el Debrecenbe. Szervezzenek szabadcsapatokat, melyek az ellenséget nem várt oldalról és nem várt időben megtámadják, utánpótlását pedig lehetetlenné teszik. Állítsák fel a népfelkelést, hogy az ellenségnek ne legyen egy nyugodt órája sem. Segítsék elő a magyar hadsereg gyors felvonulását azzal, hogy jókarba helyezik az elhanyagolt megyei utakat és megjavítják a rozzant fahidakat. Ugyanakkor szervezzék meg egy esetleges ellenséges előnyomulás esetére az utak eltorlaszolását és a hidak lerombolását

3). Elrendelte továbbá, hogy a megszállott területekkel szüneteljen az áruforgalom

4). A megszállásnak kitett helységekben rendet jenek el ostromállapotot és szervezzenek rögtönítélő bíróságokat

5). Senki ne levelezzen az ellenséggel, tőle megbízatást el ne vállaljon. Ezeknek a forradalmi rendeleteknek a végrehajtásával segítette volna elő a megyei bizottmány a harc sikerét. A kormány és Kossuth a megyére elsősorban mint végrehajtó szervre számított. A megyéhez rendeletek érkeztek, amelyeket végre kellett volna hajtania. De a forradalmi szellemű intézkedések és maga a forradalom sem zárja ki azt, — sőt elősegíti — az egyesek és intézmények spontaneitását, öntevékenységét. Kossuth irányelv-szerű rendeleteket küldött. Elrendelte, hogy az ellenséges kémtevékenység meggátlása érdekében az éberségre nagy gondot fordítsanak. De annak kivitelezését, az igazoló helyek felállítását, a nemzetőri igazoló járőrszolgálat megszervezését már a megyei apparátus öntevékenységére bízta. Intézkedett a szabadcsapatok megszervezéséről is, 351,