Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Parasztmozgalmak Heves és Külső-Szolnok megyében, a 19. század első felében
dei járandóságnak, a hat téli hónapokra hagvassék, szabad lesz a Földes Urnák sürgetős munka idején — kivévén egvedül a szántást — a telkiállomány aránya szerint járó munkát minden héten, míg t. i. az tartand, kettőztetni úgy mindazonáltal, hogy az illyetén munkák is az esztendei járandóságba bétudassanak" A házas és házatlan zsellérek nem voltak kötelesek kettős munkára. Kimondja továbbá a törvény, hogy a távolabbi helyekről jövő jobbágynak tudják be a jövést és hazamenést és ez a betudással együtt négy napig robotoltatható egyfolytában, kézi vagy igás szolgálattal. Ilyen munka azonban csak havonként egyszer, sürgős mezei munka esetén legfeljebb kétszer vehető igénybe, úgyhogy az ilyen munka utáni hét minden úrdolgától szabad legyen. 3 5 Az 1832—36-os törvények hatálybalépése után a jobbágyok a túlrobotoltatás ellen ezekbe a törvényekbe igyekeztek kapaszkodni s erre hivatkozva tagadták meg a supererogatfot (túlroboltatás — Sz. I.). Gróf Draskovits Károly visontai jobbágyai 1838-ban úgy nyilatkoztak a főszolgabíró előtt, hogy a patai Mátra-erdeje Visontához „az új úrbéri kiszabott távolságnál sokkal messzebb van, őnékiek pedig a meredek hegy mászásaihoz szokott lovaik és oly veszedelmes úthoz s kövekhez készített erős szekereik nincsenek."' 3 6 Petrovay Farkas szintén a megyei törvényszékhez fordult orvoslásért a felsőnánai jobbágyok robotmegtagadása miatt. 3 7 Az uradalmi ügyvéd 1839-ben a tiszaabádi Kovács András és a tiszaszalóki KBalog Mihály példás megfenyítését kérte, akik „az úr dolgaira hajtáskor az uradalom tisztjeinek magokat vakmerően ellenszegültenek." Az uradalmi jobbágyok megtagadták az úrdolgát, az „aránylag sürgetős munka idejében a munkának a törvény értelmébeni kettőztetését." Ezenkívül még erőszakosan legeltették az uradalom tilalmas majorsági rétjeit is. Az uradalmi ügyvéd a megyéhez fordult panaszával. 3 8 E robotmegtagadások rendszerint azzal végződtek, hogv a szolgabíró „megmagyarázta" a jobbágyoknak a törvény „értelmét", a jobbágyok pedig fogadkoztak, hogy a földesúrnak ezentúl engedelmeskednek, parancsait pontosan teljesítik. Bár e mozgalmak a nyílt felkelésig el sem jutó mozgolódások voltak, mégis a parasztság rohamosan fokozódó elégedetlenségéről és növekedő harckészségéről tanúskodnak. A tagosítások az eredeti felhalmozás újabb szakaszát jelentették, a parasztok tömeges kisajátításának további „törvényes" formáját. A lebonyolítás módszereit az 1832—36. évi úrbéri törvények fektették le. Heves és Külső-Szolnok megyében a legelő miatt kitört nyugtalanság mellett különösen az össze342,
