Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Parasztmozgalmak Heves és Külső-Szolnok megyében, a 19. század első felében

sítések és tagosítások okozta sérelmek miatt kitört mozgalmak voltak a legerősebbek az 1848-as forradalom és szabadságharc előestéjén. Gyöngyösoroszi helységben az 1839 május 26-án tartott úriszék alkalmával hirdették ki a szabályozó s összesítési perben hozott, legfelsőbb helyen is jóváhagyott ítéletet és a végrehajtást is elrendelték. A mérnök az éppen ugarban fekvő földeket akarta jobbágyi illetőségekre kihasítani. A jobbágyok azonban kijelentették, hogy azokat a földeket nem vállalják fel, „mivel azon földek... víz mosások által meg vannak rongálva s meredekségek miatt trágya által sem javítathatnak." A parasztok ragaszkodtak azokhoz a földekhez, amelyekbe Őszi és tavaszi vetéseik voltak. Ha pedig azokat nem kapnák meg, készen álltak a ház helyekről (telkeikről) lemondani és „csupán zsellérképpen szolgálni." 3

9 Ugyanez az eset fordult elő Tiszasas helységében is. Gróf Tige Lajos cs. és kir. kamarás és Luby Imre kir. kincstári tanácsos, a helység közbirtokosai előadták a megyének, hogy a sasi jobbágyok ellenszegültek, amikor az úrbéri tagosítási per ítéletét a mérnökkel foganatosítani akarták. A hivatalos vizsgálat kiderítette, hogy a tiszasasi jobbágyok a számukra átadott és kihasított földeket nem „dacoló makacsságból" hagyták műveletlenül, hanem azért, mert a tagosítás alkalmával kihasított földek „hibásak, s némely darabok hasznavehetetlenek." Több tiszasasi jobbágy a helytartótanácshoz folyamodott, amelyben elmondották, hogy az úrbéri tagosítási perben hozott sérelmes ítéletet karhatalommal hajtották végre rajtuk és méltatlanul bántak velük, amikor elvett jó földjeik visszaszerzésére törekedtek. 4

0 Zaránk községben az úrbéri tagosítási pert 1844 őszén felezték be. A földesurak, Almássy Emánuel, Károly és ifj. AImássy József a tagosítást nagyarányú allodizálásra használták fel. Ä jobbágyoknak az ú. n. Elki-halomnál lévő „urbarialis jő Földgyök mostani méréssel tőlük elvétetett és a tisztek a földes uraságoknak táblának mérették és ami helyette adatott is, többnyire haszonvehetetlenA zaránki jobbágyok tömegesen utasították vissza a tagosítás alkalmával számukra kimért silány földeket s kemény fenyegetésekkel léptek fel azok ellen, akik újonnan kapott földjeiket fel merték szántani. Kijelentették, hogy „ők kiosztott illetőségeikhez hozzá nem állhatnak, mert azon földekből ők még élni sem képesek." A zaránkiak a gazdasági szabotázs fegyveréhez nyúltak; nem művelték meg újonnan kiosztott telki illetőségüket. Amikor eljött a tavaszi szántás ideje, hiába szorította őket a főszolgabíró földjeik megmü343,