Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Parasztmozgalmak Heves és Külső-Szolnok megyében, a 19. század első felében

Az 1837-es mozgalmat az indította el, hogy az új úrbéri törvények ellenére némely földesurat kiszolgáló esküdt és lakos az úrbéri munkákon 4—5 marhával jelent meg. Ez hozta közvetlen háborgásba a mezővárosiakat. De már korábban is elégedetlenkedtek, még mielőtt a megye kihirdette volna az új úrbéri törvényeket. A nép „fő szószólója" a 71 esztendős Korom Márton, a helybeli tíszteletestől újságokat kapott és az új úrbéri törvénycikkeket házánál és házon kívül is felolvasta és magyarázta a parasztoknak. így érlelődött meg a poroszlóiakban az a gondolat, hogy az új törvény értelmében az uraságnak ezentúl csak két marhával mennek úrdolgára. Mikor Király Mihály esküdt embert az uraság részére ölfahordásra rendelték, 5 lóval ment, holott az új törvény az úrdolga megtételét csak két lóval parancsolta. Királyt ezért a tettéért ki akarták tenni a tanácsból. Hajdú Mihályt pedig azért akarták kiebrudalni a községtanácsból, mert „mindig az uraságok hazugja volt." A poroszlóiak összebeszéltek és másnap reggel nagy számban felmentek a városházához, ahova felhívatták a nótáriust is. A nép fő szószólója megint Korom Márton volt. Felolvasta és magyarázta az összegyűlt népnek az új törvényeket. Amikor a nótárius helyre akarta igazítani Korom Márton magyarázatát, felzúdult a nép. Inkább hallgatott Korom Mártonra, mint a bírákra vagy a nótáriusra. A nótárius akarva-nem akarva, kénytelen volt a 64 poroszlói lakos nevében készült kérvényt a megyéhez megírni, amelyben folyamodtak, hogy Király Mihályt, — mivel az új úrbéri törvények ellenére az uraság munkájára több jószággal jelent meg, — Hajdú Pétert, mint „az uraság tisztjei előtt a közönség árulóját", valamint a házasságtörő Dobos Mihályt az esküdtségből tegyék ki s a 20 személyből álló tanács létszámát 12-re szállítsák le. Azzal a szándékkal léptek fel, hogy „az egész poroszlói tanácsot megújítják az új törvények értelméhez képest." A megyei törvényszék 1837 január 25-én Kovács Pál alszolgabírót küldte ki a „békétlenkedés felizgatóinak" kinyomozására, hogy a bujtogatókat azonnal fogassa el és küldesse be a megyei fogházba s a lakosokat kötelezze az 1832—36. évi IX. tc. pontos megtartására. Midőn az alszolgabíró a törvényszék végzését a lakósokkal közölni akarta és felrendelte őket a városházához, senki sem jelent meg közülök. Az alszolgabíró a távolmaradókat meg akarta büntetni, mire a nép félre akarta verni a harangokat. Az 1837. évi poroszlói mozgalom vezetői: Korcsmáros Szabó János félhelyes, Köteles Mihály és János háromnegyed telkes, Korom Márton háromnegyed telkes, Csalat Péter háromnegyed telkes, Korom János negyed telkes,. 340,