Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Parasztmozgalmak Heves és Külső-Szolnok megyében, a 19. század első felében
Hajdú Mátyás egész helyes jobbágyok. Mindnyájukat elfogták és bevitték a megyei fogházba. 3 1 Az új úrbéri törvények kihirdetése után megmozdultak az egri érseki uradalom jobbágyai is 1837-ben. A kerecsendi bíró meghívására január 7-én hat érseki helység bírái gyűlést tartottak Kerecsenden, mégpedig a füzesabonyi, kápolnai, kerecsendi,- makiári, nagytályai és deméndi bírák. Több pontban felvilágosítást kértek az uradalmi prefektustól az úrbéri törvények felől. A prefektus február 26-án írásban kiadott felvilágosító válaszát felolvasták a bírák előtt, de még ezután is négy-öt pontot felsőbb meghatározás alá kívántak bocsátani. A hat falu bírája március 16-án újból összejött Kerecsenden a kérvény aláírása végett, de „véleményükben meghasonlottak"; a kérvényt nem adták be a prefektushoz. Az ellenállás útját választották a kérvényezés helyett. Ez a kerecsendi gyűlés „gyullasztotta fel a jobbágyokban a nyughatatlanság lelkét." A füzesabonyi tiszttartó szerint a nép felbiztatói az elöljárók közül kerültek ki. Különösen Kerecsenden lángolt fel erősen az ellenállás tüze. A tiszttartó május 19-én sürgősen kérte a kerecsendiek megfenyítését, „mert nékünk, gazdasági tiszteknek és uraság cselédjeinek élete minden nap veszedelemben forog ily körülmények között." A községi bírák megjelentek Salamon Ferenc írnoknál és értesítésére adták, hogy a lakosok nem tartják magukra nézve kötelezőnek a felsőtárkányi erdőre menni úrbéri szekeres munkára. Az érseki jobbágyfalvak lakói arra készültek, hogy panaszaikkal a királyhoz fordulnak. De áz egri érseki uradalom jobbágyainak robotmegtagadó mozgalmát a megye erélyes közbelépése elfojtotta. 3 2 Más községek jobbágyai* is igyekeztek megszabadulni az őket legjobban megnyomorító robottól. Az 1832—36. évi törvények nem egy helyen adtak tápot a megyében a robot szervezett megtagadására. Fáy Sámuel 1835-ben a megyei törvényszékhez folyamodott jobbágyai „engedetlensége és az egész helység rendetlen megátalkodott makacssága" miatt. Erdőtelki jobbágyat computus (robot-számvetés) alkalmával Ivisszadobálták a robot-cédulákat, s a földesúr udvarát azzal a kijelentéssel hagyták ott, hogy ők computusra többé nem is jönnek. A kijelölt robotmunkára a gazdatiszt többszöri kirendelésére sem jelentek meg. 3 3 A főszolgabíró jelentése szerint a parasztok azért tagadták meg a robotot, mert „a törvényt nem érték " Mária Terézia urbáriuma megengedte, hogy sürgős munka idején (aratás, kaszálás, szüret stb.) a heti egy igásrobotot kétszer is igénybevehetik a földesurak. 3 4 Az 1836:VII. tc. 5. .•szakasza kimondotta, „hogy legaláb egynegyed része az eszten341,
