Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Parasztmozgalmak Heves és Külső-Szolnok megyében, a 19. század első felében
követte a szigorú megtorlás, a „vétkeseknek" példás megbüntetése. Többeket kivégeztek, a kisebb „vétkeseket" testi büntetésben részesítették. A mozgalom azonban mégsem volt hiábavaló. Az 1831. évi parasztmozgalom befolyással volt az 1832— 36-os országgyűlés politikájára. A nemesség jelentős része, egy újabb lázadástól tartva, a reform ügye m^llé állt, „hogy az elégedetlenül maradt köz kívánat bosszúja fel ne lobbanjon." A politikai vezetőréteg haladó tagjai rádöbbentek arra, hogy az ország gazdasági helyzetén a jobbágy sorsának javítása nélkül nem lehet segíteni, w Az 1836. évi törvények, noha csak félrendszabályok voltak s nem hoztak jelentős változást a jobbágyság sorsában, mégis feltétlenül pozitívumot jelentettek annyiban, hogy a magyar középnemesség elindult a polgári haladás útján az • átalakulás felé. A jobbágyság pedig nem volt hajlandó tovább élni a fennálló körülmények között. A Mária Terézia-féle urbárium hiányosságait pótolni akaró, jobbágyvédelmet célzó törvények a parasztságban felszították — mint egykor a Mária Terézia-féle úrbérrendezés — a súlyos feudális terhek alól való felszabadulás vágyát. Az 1836—40-ig terjedő időszakban megyénkben is az 1832—36-os úrbéri törvények adták meg a tápot az újabb parasztmozgalmaknak. A jobbágyok megszerezték a törvények -szövegét és azok helyenként pontatlan, gyakran nehezen érthető tartalmát vágyaik szerint magyarázták. A parasztok nem azt olvasták ki a törvényekből, ami bennük volt, hanem azt, amit szerettek volna, hogy bennük legyen. Az 1837. évi poroszlói mozgalom közvetlen kirobbantó okát szintén az 1836-os új úrbéri törvények kihirdetése adta meg. Az új úrbéri törvényeket úgy értelmezték a parasztok, „hogy a köznépnek azon szabadsága megadatott, hogy magának elöljárókat választhasson... mind ez ideig az uraságok akaratjából állottak a tanácsbeliek is, amelyek igen sokan vágynák." 2 8 A mozgalom kirobbanásának általános okai között megtaláljuk a súlyos robotot is. A földesurat kiszolgáló bírák „felesleg való restantiával" terhelték a köznépet. Poroszló földesurai a gróf Károlyi-, báró Orczy-családok és az egri főkáptalan voltak. 1828-ban élt a mezővárosban 172 telkes jobbágy, 379 házas zsellér, 9 házatlan zsellér és 19 iparos. 2 9 1847 végén 80 negyed úrbéres jobbágytelket és 70 úrbéres zsellértelket találunk a mezővárosban. Egy jobbágynak volt egy negyedtelke, háromnak egész telke, nyolcnak háromnegyed telke, ezenkívül 84 félhelyes és 112 negyedtelkes jobbágy élt Poroszlón a jobbágyfelszabadítás előtt. 3 0 Annál nagyobb volt a zsellérek száma. 22 339
