Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Parasztmozgalmak Heves és Külső-Szolnok megyében, a 19. század első felében
nép közül „rossz és vétkes gondolkozásukban." A pásztói mozgalom csak augusztus derekán csillapodott le. Egyedül a mesteremberek nyugtalankodtak még, hogy a zárlat miatt nem tudják eladni készítményeiket, továbbá a „kézi munkások", hogy feltartóztatják őket a munkában., 2 2 Verpeléten augusztus 7-én tört ki a kolera. A nép a vármegye orvosát vasvillával fenyegette meg. Éjtszakának idején a harangozót vasvillák közé fogták, mivel a halottak részére eltiltották a harangozást s a pappal és a földesúrral egyetemben szidták, átkozták, az úton hurcolták. Rátörtek a nótárius házára s megöléssel fenyegették. A hónap derekán azt reDesgették Verpeléten, hogy felgyújtják a várost, „mert a földesurak, a papok az okai a cholerának.... Hadd legyen cholera mindenütt, — mondották — urat, papot, még a bírót sem viszi el, csak a parasztot." 2 3 Augusztus 23-án a jobbágyi parasztság zendült fel. A földesurakat, valamint azok tisztjeit, a plébánost és a helység nótáriusát megvasalták s helység házába hurcolták s ott alaposan megverték. „Sorban lázad minden falu" — írja augusztus 23-án Kaszap János táblabíró. A felvidéki nyílt koleralázadás H^ves megye északi részébe is kezdett átcsapni. Jobbágyi községbe katonaságot rendeltek s a megye igyekezett elfogdostatni a mozgalom vezetőit. A táblabíró augusztus 23-án Pásztóról írt levelében a nemesi felkelés kihirdetését kérte az alispántól: „Nehogy N. megyénkben teljesedjen még valaha azon szomorú régi közmondás: dum Roma deliberat, Saguntum perit (míg Róma tanácskozik, Saguntum elvész — Sz. I.), s a körül lévő apróbb támadások a fő nemességet veszedelmesebb cholera által döntsék a sírba." Az augusztus 25-i közgyűlésen a Heves megyei rendeket főleg a „köznépnek Zemplén és más megyékben történt kegyetlen kitörése" foglalkoztatta. Szabolcs megye átiratban kereste meg Heves megyét, hogy a szomorú példákon okulva, eleve szervezkedjenek a nép esetleges lázadása ellen. Heves mlegye a nádorhoz írt fel, hogy intézkedjék a nemesség védelme ügyében. Addig is elrendelték a nemesség összeírását, „mivel a szárnyaló hírekből és magányos tudósításokból megértették némely törvényhatóságokbeli fellázadott parasztoknak kegyetlenkedései megilletődés nélkül nem vétethettek." A megijedt nemesség megtette a szükséges óvintézkedéseket, bár augusztus második felében a Heves megyei mozgalmak „egészen megcsendesedtek." A kolera vész kezdett szűnni. Egyes községek azonban továbbra is strázsáítatták magukat, mint pl. Atány és Pély, „nem azért — állapították meg a földes22 Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve 337,
