Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Kármán műve-e A fejveszteség? (Megjegyzések a XVIII. századi magyar stíluskutatás módszertani kérdéseihez)

.atyám!" — Az „ezennel művelem" kifejezés is szemet szúr Gálosnak és azonnal kész a váddal: a „sofort tue ich es" szó szerinti íórdítása! Holott a „művelem"-nek „teszem", „cselek* szem" értelemben való használata a XVI. században annyira általános, hogy e helyen példákat sem kell felsorolnom. Gálosnak, az az érvelése, hogy A fejveszteség „döcögős, nehézkes" fordítás, tehát nem lehet a németül jól tudó Kármánéiak még fordítása sem, nem helytálló tehát. Gálos példáinak kétharmad része a szándékosan régies stílusban megírt párbeszédes részekből van véve, vagyis semmi köze sincs a „germanizmusok"-hoz. Az idegen szépségek áthozatala más nyelvekből általános törekvése a felvilágosodás korabeli magyar íróknak. Ilyeneknek a jelenléte még egyáltalán nem bizonyít az illető írásmű fordítás mivolta mellett. Vagyis az ún. „germanizmusok" miatt A fejveszteség még nyugodtan lehet Kármán munkája és pedig eredeti munkája. Gálos érveit a kor általá nos törekvéseinek elemzése-, valamint nyelvi érvek alapján megcáfoltuk tehát és így lehetővé vált, hogy Kármán szerzőségét továbbra is lehetségesnek tartsuk. Most már hozzáláthatunk a szerzőség bizonyításához. Közeledjünk most A fejveszteséghez a tartalmi kérdések felől. Nézzük meg a témaválasztást, vizsgáljuk az írói szándékot, a cselekményt és döntsük el, hogy ezek mutatnak-e hasonlóságot vagy összefüggést Kármán főműveivel vagy sem. Tompa József ugyanis éppen ilyen irányban támaszt kétségeket. Említett cikkének egyik jegyzetében (i. h. 71. 1.) arra utal, azzal erősíti meg kétségeit, hogy a témaválasztás maga sem vall Kármánra, hiszen „Kármán egyébként helytelenítette a nem mai, nem köznapi témákat." Igaz, hogy írónk az Uránia Bevezetésének egyik helyén sürgeti a kor problémáinak feldolgozását: „A közéletből való scénák, mindennap előforduló, hazánkat s magunkat illető dolgok ellenállhatatlanul vonsznak magokhoz... Amennyire tehát kis erőnk ér, feltételünk az is, hogy magunkból s körülünk merítsünk.*.:" Kármán tehát eredeti művekben hazai témákat akar feldolgozni. Ebből azonban nem lehet szerintem a Tompa által képviselt véleményt kiformálni Kármán szándékairól. Hiszen az általa felhozott ellenpéldák: „Hidegen hagyjuk el a nézőpiacot Jason és Medea, Phaedra és Hippolytus történetei látása után..." világosan mutatiák, hogy írónk nemcsak modern hazai, hanem a kor fejlődő történelmi érzékének megfelelően hazai történelmi tárgvakra is gondolt. Saiát gyakorlatában ezt meg is valósította: a Fanni, A módi és több más darab Kármán ieienében játszódik le. viszont A fejveszteség a hazai történet egyik legnagyobb, legdicsŐbb kor300,