Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Ambrus Lászlóné: Légzési gyakorlatok jelentősége a testnevelésben

sítményének. A mély kilégzés az eredményes belégzésnek az alapja. Hiszen minél több elhasznált levegő marad a tüdőben, annál kevesebb 0

2-t tudunk belélegezni. Ha tehát pl. egy középtávfutó 0

2 adósságát csökkenteni akarja, mélyebbeket kell kilélegeznie, hogy belégzéskor több 0

2 juthassofi a tüdejébe. A mély belégzést a mely kilégzésen kívül még a rekeszizom működtetése, vagyis a hasi légzés is fokozza. Ha tehát azt akarjuk, hogy nagyobb mérvű mozgás hosszabb ideig lehetővé váljék, esetleg fokozódjék is, a légzés technikáját kell tökéletesíteni.- A légzés technikájának a tökéletesítését légzési gyakorlatokkal érhetjük el. A légzési gyakorlatok nagy fontosságát mind külföldön, mind Magyarországon többen felismerték. Különösen a szovjet, bulgár és német kutatók foglalkoztak a légzés problémájával. Magyarországon Dr. Gözsi S. sportorvos foglalkozik ezzel a témával. Eddig főleg az úszás területén alkalmazták a légzési gyakorlatokat s tudtak komoly eredményeket elérni. Ezen a területen elért eredményeiről számol be dr. Carl W. Busse a ,,Der Schwimmsport" c. folyóirat 1963. márc. havi számaiban ,,Das Jahr des Schwimmers" c. cikksorozatában, ahol több légzési gyakorlat leírását is közli. E gyakorlatok közül szeretném ki, emelni azoknak a fontosságát, melyek a mozgás és légzés ritmusának összekapcsolására szolgálnak. Ilyenek a járás és lassú futás közben végzett légzési gyakorlatok. Hasonló eredményekről számol be Bözsi Mihály, a budapesti Vasas S. K- vízilabda edzője is a „Sport és testnevelés" 1954. májusi számában „Légzési gyakorlatok a vízilabdázók edzésében" címmel. Beszámol arról, hogy kísérletei nyomán jobb lett tanítványainak vízfekvése, nagyobb lett a munkabírása. A légzési gyakorlatok élettani és teljesítmény szempontjából értékes hatásai arra buzdítottak, hogy ezeket az értékeket szakterületemen, az atlétika terén is hasznosítsam. Tapasztalataim és megfigyeléseim alapján arra a következtetésre jutottam, hogy az atléták jó része, de különösképpen a női atléták helytelen lélegzetvétele előnytelenül befolyásolja munkájuk eredményességét. A nők nagyobb része ugyanis hajlamos arra, hogy csak mellkasával lélegezzék, s a rekeszizmát nem működteti. Ilyen légzés mellett a belégzett levegőmennyiség jóval kevesebb, rosszabb lesz az Oa ellátás, tehát rosszabb lesz az oxidációs helyreállítási folyamat. A rossz légzéssel légző atléta az atlétika minden területén hátrányos helyzetbe kerül. A légzés problémája azonban nem oldódik meg azzal, hogy mélyebb lélegzetvételre automatizálódunk. Ezenkívül ugyanis a 17 Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve 257