Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Kálmánchey Zoltán: A nervizmus jelentősége a testnevelésben

dolás nélkül emberre is alkalmazni, különösen az ember maga­sabbrendü tevékenységére. „Mennyire óvatosnak kell lennünk — írja Pavlov —, amikor állatok magasabbrendű idegtevékeny­ségéről csak legújabban megállapított pontos természettudomá­nyi következtetéseket akarjuk az ember legmagasabb idegtevé­kenységére alkalmazni." Mindez azonban nem jelenti azt, hogy nem vonhatuk le következtetéseket az emberre vonatkozóan, különösen a test­gyakorlatokkal kapcsolatos mozgások területén. Sőt nemcsak levonhatunk, hanem kötelességünk is levonni, mert csak így szabadulhatunk meg a testnevelésben még jelentkező idealisz­tikus maradványoktól, a test és lélek különválasztásán alapuló dualisztikus felfogásnak a testnevelés lebecsüléseben jelentkező reakciós felfogásától. JEGYZET ÉS IRODALOM. 1 Pavlov válogatott művei. (Akadémiai Kiadó. 1951.) 2 Beznák: Orvosi élettan. 3Aszratján: Pavlov tanítása a magasabbrendű idegtevékenységről. (MSZT. kiadás. 1951.) 4 Az élettani vita eredményei a Szovjetunióban. Megjelent a Társa­dalmi Szemle 1951. decemberi számában. 5 Orvostudományi Dokumentációs Központ. Szovjet orvostudományi referáló szemle: Nervizmus. 1. szám. 1952 január. 6 Sport és Testnevelés. 1950. január, februári szám. Pavlov és a szov­jet testnevelés elmélete. (Fordítás a Teória i Praktika c. folyóirat 1949. októberi számából.) 7 Dr. Nemessuri Mihály: Pavlov munkássága és a testnevelés. (Meg­jelent a Sport és Testnevelés 1952. májusi számában.) 8 Rudas László: Ivan Petrovics Pavlov — a harcos materialista. (Tár­sadalmi Szemle 1949. októberi számából.) 252

Next

/
Oldalképek
Tartalom