Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Kálmánchey Zoltán: A nervizmus jelentősége a testnevelésben
kaképességet gyorsan visszaállító aktív pihenésnek, üzemi testnevelésnek a jelentősége. 5. A serkentés és gátlás, az irradiáció és koncentráció, az indukció, valamint az agykéreg analizáló és szintetizáló tevékenységének bonyolult folyamata fedezhető fel a testnevelés minden mozzanatában. Számtalan eddig ismeretlen, megmagyarázhatatlan, vagy félremagyarázott jelenség válik világossá, érthetővé a nervizmus tükrében. Tulajdonképpen minden testgyakorlati mozgás, minden izommozgás a serkentés és gátlás folyamatának élő bizonysága. Az egyes mozgásoknál a hajlító izom működése együtt jár az antagonista feszítő izom elernyesztésével. A hajlító izomnál serkentés, a feszítőnél gátlás lép fel hajlítás esetén — es megfordítva. Ha a serkentés még nem eléggé koncentrálódott, ha a mozgás még begyakorlatlan, az irradáció kiterjedhet a szomszédos, esetleg az antagonista izmokra is. Ennek eredménye az, hogy bizonyos mozgásnál a sportoló olyan izmokat is foglalkoztat, amelyekre nem lenne szüksége, sőt amelyek gátolják magát a mozgást. Ez a jelenség a begyakorlatlan mozgásnál jelentkezik, amikor az illető mozgás feltételes reflexe még nem 1 alakult ki; még az ingerlés szétterjedt, irradiált és bár a gátlás már érezteti a hatását, az ingerlés még nem csak arra a pontra fejti ki a serkentést, amelyre kizárólagosan kellene kifejteni. Ilyen jelenséggel találkozunk a kezdő versenyzőnél, aki görcsösen fut, olyan izmait is megfeszíti, amelyekre az előrehaladás szempontjából egyáltalán nincs szükség. Később, gyakorlás után, a koncentráció bekövetkezik és most már csak a megfelelő izmok összehúzódására ad parancsot a.z agykéreg. 6. Az indukció jelensége tapasztalható akkor, amikor az edzésben elmerült sportoló, vagy a verseny izgalmában lévő versenyző nem érez éhséget, fáradtságot stb. De ezzel magyarázható az is, hogy egy bizonyos gyakorlás után egy, már kifejlett, kiépített, automatizált mozgástechnika nem megy, — bár nem érezzük magunkat fáradtnak. Itt a sorozatos inger fokozott gátlást indukál a környező, vagy távolabb álló központokra, amelyeknek hatására a már begyakorolt feltételes reflex mozgásharmóniája, koordinációja megbomlik. 7. Folbort egyik cikke, mely a Szovjet Orvostudományi Referáló Szemle 1. számában jelent meg, s amely a nervizmus kérdéseivel foglalkozik, rámutat arra, hogy a fellépő gátlások szolgálnak alapjául a restituciós folyamatoknak, aláhúzva ezáltal azt a tételt, hogy a gátlás és serkentés egymást feltételezi, egymásba átmegy. 248