Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Kálmánchey Zoltán: A nervizmus jelentősége a testnevelésben

A gátlás, amely a testnevelés okozta fokozott megterhelés következtében jelentkezik, serkentőjévé válik a restituciós, tehát a szervezet, az izomzat munkaképességét visszaállító folyamatnak. Ha a restitució bekövetkezésekor újabb megterhelés éri a szervezetet, az izomzatot, akkor a szervezet munkavégző potenciája észrevehetően fokozódik, főleg a restituciós folyamat gyorsulása következtében. „Nyilvánvaló — írja Folbort —, hogy ez azonos a tréning mindenki előtt ismeretes folyamatával," Vagyis a trenirozottság éppen abban leli magyarázatát, hogy a folyamatos megterhelés, az újabb ingerlés, a gátlás által serkentett restituciós folyamat befejeztével következik De, aminek következménye az, hogy a szervezet munkaképessége mind gyorsabban és magasabb szinten jelentkezik. „Ha viszont az ismételt megterhelés olyan szervet ér, amtelynek restituciós állapota még nem tudott megszilárdulni — folytatja a fent idézett szerző —, akkor éppen ellenkezőleg, meglassulnak és gyengülnek a restituciós folya mátok es a szerv a krónikus kimerülés állapotába kerül." Mi ez, ha nem a helytelenül szervezett edzés, a. rosszul adagolt gyakorlás, amely a letöréshez, az eredmények csökkenéséhez vezet? 8. De új megvilágításba kerül a „holtpont" és a„szekonüwind" problémája is, amelyről eddig azt tartották, hogy elsősorban biokémiai változásokra vezethető vissza. Kresztovnyikov professzor iskolája,.— amelyik a pavlovi nervizmus kérdéseivel különösen behatóan foglalkozik a testnevelés vonatkozásában — kimutatta, hogy a holtpont és a szekond-wind idegrendszeri eredetű jelenség, A holtpontot különböző zavaró ingerek hatására az agykéregben lejátszódó folyamatok okozzák, amelyek a mozgás-koordináció megzavarásához vezetnek. A szekond-wind pedig éppen annak az eredménye, hogy az agykéreg ezeket az ingereket, a fellépő gátlások hatására rendezi és visszaállítja a mozgáskoordináció eredeti folyamatát. 9. Fény derült azokra a jelenségekre, folyamatokra is, amelyek a verseny előtti állapottal kapcsolatosan a versenyző szervezetében, illetve a versenyt nézők szervezetében végbemennek. Mindnyájan ismerjük a „versenyláz" állapotát. Közvetlenül a verseny előtt az indulókat bizonyos fokú izgalom tölti el. Ez az izgalom mérsékelt formában sokaknál elősegítője a jő eredmények elérésének, míg másoknál — elsősorban azoknál, 249