Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Szokodi József: A marxizmus—leninizmus főiskolai oktatásának néhány módszertani problémája
e) Az előadásnál egy másik kérdés az ún. „probléma felvetés" vagy a „nyitva hagyott kérdés", amely arra van hívatva, hogy serkentse, ösztönözze a hallgatókat otthoni munkájuk során a^ önálló gondolkodásra, a logikai összefüggések megkeresésére. Véleményem szerint itt az a helyes, ha arra vigyázunk: ne a leglényegesebb, a dialektikus gondolkodásmód és meggyőzés szempontjából ne a legfontosabb kérdéseket hagyjuk „nyitva." Ezeket a legteljesebb, legvilágosabb módon magyarázzuk meg, de amikor ezt megtettük,' utána hagyhatunk még „nyitva" olyan problémákat, amelyek ebből következnek, de amelyek helyes feltárása már a hallgatók munkájának tartozéka. Pl. a szocialista iparosítás módszerét feltétlenül meg kell magyaráznunk, de az, hogy mi hogyan valósítjuk meg e módszerek alapján a szocialista iparosítást, lehet „nyitott kérdés", amely ugyanekkor a szeminárium anyaga lesz majd s a hallgatókat ösztönzi ennek a problémakörnek önálló • feldolgozására. Ez nem mond ellent annak, amit az „aktualizálásnál'* mondtam, mert az előadás módszere azt az utat és ezt is követheti. A különbség az, hogy az utóbbi több önállóságot, szélesebbkörű politikai tájékozottságot, általánosabb tudást követei. f) A jó előadás egy másik fontos követelménye, hogy tekintettel legyen a hallgatók szociális összetételére, általános politikai közhangulatára, világnézeti meggyőződésére s azokra a különböző nézetekre, amelyek gazdasági és általános politikai kérdéseket érintenek, valamint szaktárgy szerinti összetételükre is. A szociális összetétel tekintetbe vétele a legkönynyebb, de ugyanakkor egyike a legfontosabbnak. Ha az előadó előtt világos kép áll a szociális összetételről, azonnal úgy tudja formálni az előadását, hogy az pártunk osztálypolitikájának legsikeresebb alátámasztására szolgáljon. Nálunk a parasztszármazású hallgatók túlnyomó többségben vannak. Előadásainkat ugyan nem rendeljük alá a parasztszármazású hallgatók kívánságainak, pszichológiájának', de mégis úgy építjük fel azokat, hogy a fő érveket elsősorban feléjük hangoztatjuk, elsősorban nekik szólunk. Ez — tekintettel arra, hogy főleg falura képezünk általános iskolai tanárokat — ugyaqakkor a nem parasztszármazású hallgatókat is felvértezi a parasztság között meglévő általános problémákra való helyes válaszadás képességével. Igen fontos a hallgatók politikai' közhangulatának ismerete is. Ez elősegíti, hogy előadásokon és szemináriumokon a lehetséges helyeken érintsük azokat az érdeklődésük középpontjában álló gazdasági, politikai kérdéseket, amelyek megválaszo223