Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Szőkefalvy-Nagy Zoltán: A helyes anyagszemlélet kialakítása az általános iskolában

főbb kérdésre: „Mi az anyag?", vagyis mi a világ, mik vagyunk mi is? Köztudomású, hogy a tudomány ma már túljutott Bohr atom-modelljén, s azt a valóság leegyszerűsítésének tartja. Rendkívüli szemléletessége miatt azonban olyan hasznos az iskolai, egyelőre csak a középiskolai oktatásban, hogy nem nélkülözhetjük. A mai tudomány színvonalán álló anyagszemlélet alapjainak kiépítését nem tűzhetjük közel jövőnk tervei közé, olyanfokú matematikai és elméleti fizikai ismeretekre volna ugyanis szükség, amelyre egyelőre nem számíthatunk. A matematikai oktatás fokozatos növelése, eredményesebbé tétele egyengeti az utat a korszerű anyagszemlélet felé általános, közép és felső iskoláink valamennyi osztályában, évfolyamán. így juthatnak a tanulók, hallgatók egyre közelebb a korszerű anyagszemlélet alapjait képező jelenségek helyes értékeléséhez. Más szempontból is hasznos szolgálatot tesz a matematika a helyes anyagszemlélet kialakításának, amennyiben arra nevel, hogy matematikai pontossággal gondolkozzanak a tanulók, hogy a mennyiségi viszonyokat kellően szemük előtt tartsák. Igen jól beváltak a kémiában a sztöchiometriai példák, amelyek a kémiai változások mennyiségi viszonyait adják fel problémaként. Rendkívül nehéz kérdés a kémiai oktatásban a fokozatosság elvének következetes megvalósítása. Amikor a tanár a legegyszerűbb atomokból felépített anyagról, a hidrogénről tanít, hogy azt előállíthassa, cinket és sósavat használ például, vagyis két olyan anyagot, amelyeket a tanulók nem ismernek és amelyeknek megismertetése csakis a hidrogén megtanításán keresztül érhető el. Maga a kémiai folyamat pedig, ahogy a hidrogén keletkezik, még sokáig ismeretlen lesz a tanulók előtt A logikus sorrendet biztosítandó, jól bevált a történeti sorrend, vagyis az a gondolatmenet, ahogy a tudósok az elmúlt évszázadok alatt egymás eredményeit felhasználva, elvezették az emberiséget a tudomány mai magaslatára. Egy-egy felfedezésre nagyjából egy időben rendszerint többen is rájöttek, hiszen az ő felfedezésük logikusan következett az elődök eredményeiből. Ez a történelmi út tehát feltétlenül követhető, logikus sorrendet jelenthet oktatásunkban is. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy nem az az egyetlen út kínálkozik számunkra. „A hagyomány buzdít bennünket, hogy a kémia alapfogalmait a történelmi fejlődés időszakai szerint adjuk elő" — állapítja meg Abkin. (Hogyan sajátítják el a középiskolai tanulók a kémiai alapfogalmakat? Szoc. Nev. Könyvtára 13. sz.) így például az iskolai gyakorlat az atom szerkezetét a radioaktívitás201