Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Darvas Andor: A fizika szakos általános iskolai tanárjelöltek előkészítése a politechnikai képzésre

Kinek van otthon síje? Neked? Jó. A következő órára hozd ma­gaddal az egyik sílécedet. Korcsolyája kinek van? Te, Kovács Pista hozd magaddal egyik korcsolyádat." —A kérdéses órán simára gereblyézett homokos területen (távugrásra használt he­lyen) „kísérletezünk": a homokra állítom ugyanazt a gyereket cipőben sítalppal, végül korcsolyával (t. i. mikor erről tanul­nak, még nincs hó). Miért nyomódik különböző mértékben a homokba, hiszen a gyerek súlya nem változott? Rávezetjük őket a nyomás fogalmára. Most megmérjük a síléc, majd a korcsolya adatait és kiszámítjuk a nyomást mindhárom esetben. Házi fel­adat: ismerve saját testsúlyotokat, számítsátok ki, hogy ti mek­kora nyomást gyakorolnátok a földre a sítalppal, illetve a kor­csolyával, illetve pusztán cipőben. Még egy példa: mennyibe kerül egy 25 wattos villanyégő fogyasztása 4 óra alatt, ha a bér kwó-ként 80 fillér? E helyett érdekesebb így: gyerekek, előfordult-e már, hogy valaki a családban égve felejtette a villanyt s csak reggel vet­tétek észre? Nyílván akad rá jelentkező. Megkérdezzük: mitől meddig égett, hány wattos volt az égő? Nos, nézzük, mennyibe került nektek ez a feledékenység? És kiszámítjuk, még pedig a helyi villanyárral! Szándékosan hoztam elő általános iskolai példákat, mert hallgatóinkat néhány ilyenre is meg kell tanítanunk. A gyakor­lat igen széles teret nyit aztán az ilyenféle példák előtt. Ámde nagyon kívánatos, hogy magasabb, főiskolás szinten is végezzünk hasonló módon példamegoldást és pedig úgy, hogy ennek módszerére az előadások keretében megtanítjuk hallga­tóinkat, a begyakorlás pedig a fizikai gyakorlatok idejére ma­rad. A valamilyen számszerű adat kiszámítására szolgáló fizika példák mellett fontos szerepet játszanak a gondolkodtató fizikai feladatok. Ezek olyan problémákat tartalmaznak, amelyeket nem számolás útján, hanem a tanult fizika anyagnak a gyakor­latra való logikus alkalmazásával lehet megotdani. Rendszerint a mindennapi élet technikai jelenségeiből valók s a megfelelő fizikai hátteret kell hozzájuk megtalálni. Ezek a feladattípusok a régebbi középiskolai tankönyvekben is ismeretesek voltak, je­lentőségüket azonban nem méltattuk kellőképpen. Előadásaink során minél sűrűbben kell ezeket felvetni s a következő alkalommal megbeszélni. Kívánatos ezek összegyűj­tése is. A gyűjtések egyik jó forrása: maguknak a hallgatóknak a tanárhoz intézett kérdései, ugyanígy majd az általános isko­lában a gyerekek kérdései. 169

Next

/
Oldalképek
Tartalom