Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly : Dialektikus összefüggések a földrajzban és azok alkalmazása a földrajz tanításában

hoz kenyeret nem esznek, kenyér helyett a szárított tejet to- • gyasztják. 3

2 A lakást (jurt) a pásztorok állati anyagból (nemez) készítik. Utas embernek ajánlatos kumiszt (erjesztett lótej) vinni magával, „különben nem lesz szerencséje." Az autóvezetők (akik nyílván azelőtt sokat lovagoltak) pihenő perceikben felpattannak a lóra és vígan száguldoznak, a barátság jeléül a mongolok vendégeiknek is felajánlják a lovat. Végül megjegyezzük, hogy Ulan Batorban, az ország fővárosában hatalmas bőr-, gyapjú-, és húsfeldolgozó kombinát épült, és hogy az ország kivitele állati termékekből áll. Az összefüggések tanítására alkalmas tanítási eljárások A dialektikus összefüggések példái a természetben vannak, ezért egyik legelső feladatunk, hogy közvetlen kapcsolatot létesítsünk az objektív valóság és a tanulók között. Ennek módja a szemléltetés/ általában a szemléletes oktatás. Lehetőségei a természet közvetlen bemutatása és szemléltető eszközök használata. A megfigyelés és a szemléltetés csak egy része az oktató munkának, mivel azonban a tapasztalatnak a megismerés folyamatában rendkívüli jelentősége van, igen fontos didaktikai tényező. A megfigyelés íőértéke az, hogy a természet és a tanuló között közeli és eleven Kapcsolatot létesít. Erre a kérdésre az eddiginél több figyelmet kellene fordítani. A természettel való kapcsolat — amellett, hogy az ismeretek forrása —, az ember és a természet (a földrajzi környezet) dialektikus kapcsolatainak ís példája. Mikor a tanuló gyűjt, kísérletezik, megfigyel, üzemet szemlél, nemcsak dolgokat ismer meg, hanem a törvényszerűségek alkalmazásának módjaiba is betekint. Ezért a természettel való kapcsolat a politechnikai nevelésnek és a gyakorlati életre való előkészítésnek egyik támasza. A megfigyelés magasabb fokán a tanuló a közönséges észlelésen túl néha bele is avatkozik a jelenség lefolyásába. Kísérletet végez például a terepasztalon, ahol a mesterséges kis patak munkát fejt ki. A tanuló megállapítja az erózió feltételeit és a tapasztalt jelenség összefüggéseit. Megfejti, hogy mitől függ a kis patak munkaképessége, vagy pedig a már megismert törvényszerűséget alkalmazza. (Pl. terraszokat épít a domboldalon, hogy ezzel akadályozza a víz vájó munkáját.) A dialektikus gondolkodásra való nevelésnek fontos módja a kísérletezés. A kísérletben előidézendő jelenség legfőbb tényezői részben már az eszközök összeállításánál tisztázódnak. A 139