Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly : Dialektikus összefüggések a földrajzban és azok alkalmazása a földrajz tanításában

• napra állított fémlemezeket a napsugár különböző szögben én. itt tehát már előre tudnunk kell az elhelyezés módját, hogy a felmelegedésben minél nagyobb különbségek alakuljanak ki. Az eredmény mutatja meg azután a tényezők szerepét és a tényleges összefüggést a sugarak beesési szöge és a felmelegedés kí> zött. Az összefüggés ismerete képesíti azután a tanulót arra, hogy hasonló kérdéseket megoldjon, például azt, hogy miért terjed magasabbra a déli hegylejtőkön a szőlőtermelés. Összefüggések kifejtése a térkép segítségével. A térkép a földrajzi leírás ábrázoló módja, közelebbről az elhelyezkedés és az elterjedés ábrázoló leírása. A térbeli kapcsolatok további analízise a kölcsönhatásokat és funkcionális összefüggéseket is kifejezi. A térképnek ezt a hasznát sokan nem értékelik eléggé. Az iskolai térképolvasásnak három fokozata van, közülük az első kettőt előkészítő tanulmánynak tekintjük. Első feladatunk a térkép megismertetése, második a szemléleti (mechanikus) térképolvasás megtanítása. A szemléleti térképolvasás megtanításával az a célunk, hogy a tanuló tudja leolvasni a térképen látható dolgokat: mi van rajta, hol helyezkedik el a kérdéses tárgy, az egyes tárgyak milyen helyzeti viszonyban vannak egymással. A szemléleti térképolvasás gyakorlása igen fontos, mert fejleszti a tanuló megfigyelő és tájékozódó képességét. El kell érnünk azt, hogy a tanulók a tanítás közben lehetőleg minden, a térképen megtalálható fontos tárgyat maguk olvassanak le. Harmadik feladatunk a logikai térképolvasás megtanítása. Ez az iskolai térképpel végzett munka legmagasabb foka. Arra igyekszünk nevelni tanítványainkat, hogy a térkép látható anyagán kívül, de annak alapján vegyék észre a legegyszerűbb földrajzi összefüggéseket, a térkép jeleiből tudjanak következtetni. A logikai térképolvasás előfeltétele, hogy a tanuló legyen már járatos a szemléleti térképolvasásban és hogy ismerje a legfontosabb földrajzi törvényszerűségeket, - (A térképolvasásnak ezt a módját nagyobb eredménnyel az általános iskola fglső osztályaiban és a középiskolában alkalmazhatjuk.) A munka folyamán egyrészt azt kutatjuk, hogy a térképen ábrázolt jelenség hogyan alakult ki, tehát kutatjuk a jelenség okát. (Például hogyan keletkezett az Alföld. Itt legalább is a folyók feltöltő szerepére rá tudnak mutatni a tanulók.) Másrészt a térképen észlelt adottságokból az okozatokra következtetünk, olyan jelenségekre, amelyek a térképen ábrázolt feltételek között szükségszerűen bekövetkeznek. Például a Dunántúl helyzetéből, a tengerhez való közelebbi fekvéséből és domborzatából arra kö140