Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly : Dialektikus összefüggések a földrajzban és azok alkalmazása a földrajz tanításában

vizsgálás végett. Jeleztük, hogy a kölcsönhatások alapja a tényezők helyi és helyzeti csoportosulása. Ebben a viszonyban az egyes tényezők hatása lehet egyoldalú is, lehet kölcsönös Is. Első esetben csak az egyik tényező aktív (a másikra nézve), a másik azonban a reá ható tényezővel szemben passzív, csupán elfogadó szerepet játszik. A nehézségi erő következtében lezuhant sziklafal például megváltoztatja a helyét, omlása közben darabokra törik. A folyamat azonban a változást okozó nehézségi erőt nem módosította, a visszahatás elmaradt. Ilyen egyoldalú eseteket a földrajzban nehéz találni, az összefüggő tényezők rendszerint valamennyien aktívak. Felületes szemlélő azt hihetné, hogy a folyók eróziós munkájában a lehordott kőzet csak szenvedő fél. De nem, mert az erózióban maga a hordalék is részt vesz és ezzel máris módosította a folyó munkáját. Munka közben változik a mederágy alakja, a folyóesés görbéje. A hordalék szállítása külön feladat és megváltoztatja a folyó sebességét, a folyószakaszok kialakításában is szerepet játszik. Ismeretes az is, hogy az éghajlattól megszabott növényzet s. maga körzetében külön mikroklímát alakít, sőt a makroklímát is módosítva észrevehetően visszahat az éghajlatra. A hepvségokozta nedvesebb, viharosabb időjárás visszahat a hegység morfológiájára s így tovább. Amennyi változás következik a kölcsönhatásokból, annyiféle új feltétel jelenik meg a földrajzi tájban és annyiféle új kölcsönhatás szövődik a tényezők között. A valóságot tehát nem egyoldalú, hanem többoldalú és sokirányú kölcsönhatások jellemzik. Fötényezős-ellentmondásos összefüggések. Hogy a jelenségek egymásmellettiségéből származik-e és milyen tényezők között létesül kölcsönhatás, az a jelenségek és tárgyak (fizikai, kémiai, biológiai) tulajdonságától függ. A talaj színe a széljárásra és deflációs folyamatokra nincs hatással, de a felmelegedést már szabályozza. A laza kőzetet a szél, vagy a hullámverés könnyen megbontja, a kemény anyag a támadásnak sokáig ellenáll. A víz a mészkövet oldja, az agyagos ásványokat, vagy a kovát már igen nehezen. A folyóvíz a magaslatokat lehordja, a mélyedéseket feltölti. A földrajzi tényezők — mint látjuk — a kölcsönhatás szempontjából nem egyenlő értékűek. Jellemző rájuk azonban, hogy az általuk alkotott egységben belső ellentmondásokat képviselnek. Az ellentmondásos összefüggés általában valamennyi földrajzi társulásnak jellemző tulajdonsága. Említettük, hogy a földrajzi zónában és tájban vannak kiemelkedő hatású főtényezők. A kérdésben Dokucsajevet követtük, aki a földrajzi burok elemeinek zónális elrendeződését az 127