Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly : Dialektikus összefüggések a földrajzban és azok alkalmazása a földrajz tanításában

és a csapadékmennyiség és ennek a kettőnek a viszonya. Az említett tényezők kölcsönhatása alakítja ki azután — mint következő láncszemeket — a növényzetet és a talajt. A felsorolt tényezők mind kimagasló elemei a zónának és mivel a zóna életében ezek a döntőek, a közöttük levő összefüggés mind lényegi összefüggés. A földrajzi zóna fejlődésfolyamatában ezeken kívül másodlagos tényezők is szerepet kapnak. A másodlagos tényezők a zóna egységes képét átszínezik és abban azonális különbségeket hoznak létre. Földrajzi tájak. A földrajzi zónába foglalt kisebb variációkat (alzónákat, földrajzi tájakat) igen sokszor á másodlagos tényezők társulása alakítja ki. A földrajzi táj — Berg akadémikus szerint — a domborzat és a Föld felszínén levő más tárgyak törvényszerűen ismétlődő csoportosulása a Föld egy adott zónájában. Legyen például a Föld egy bizonyos helyén jégkon hordalékból álló domb, rajta tűlevelű erdő, podzolos talaj, a domb lábánál tó és mocsár. A jelzett összetétel a hűvösebb helyi éghajlat, valamint a hajdani jégtakaró hatására alakult ki. Tovább haladva, a földrajzi tényezőknek ez a jellemző .csoportosulása ismétlődik: megint tavak, mocsarak, dombok, a dombokon tűlevelű erdők követik egymást, elég nagy területen. A tényezők összetétele nem változott meg, tehát még mindig ugyanazon táj területén vagyunk, az „ismétlődő csoportosulás" területén. Mihelyt azonban a földrajzi tényezők összetétele változik, például elmaradnak a morénafelhalmozódásból eredő dombok és a tavak, a felszín kisimul és megjelenik a lösztakaró, a régi helyébe új társulás, új táj lépett. Az új tájnak a túlsó határa megint ott lesz ameddig ez az újfajta társulás szinte lépésről-lépésre^ ismétlődik. Nem tagadható, hogy a „földrajzi táj" valóságos csoportosulások eredménye, tehát mint egymással összefüggő tényezők egysége, tárgyi valóság. A földrajzi zóna és táj kérdését ezért érintettük. Hiába támadja A. M. Szmirnov a táj létezését

1

7, érveit 52. V. Kalesznyik 1

8 rendre megcáfolja és kimutatja, hogy a táj kétségbevonhatatlanul tárgyi valóság, nem spekulatív, nem „az emberi értelem általánosító munkájának a gyümölcse". Sz. V. Kalesznyikhez csatlakozik V. V. Nyevszkij is. Az a véleménye, hogy táj nélkül nem tudunk meglenni, mert a táj élő valóság". A földrajzi tájat egymással összefüggő elemek alkotják, az tehát — éppúgy, mint a zóna — magasabbrendű egység. Olyan, mint valami szervezet, melyben a részek meghatározzák az egészet és viszont. A táj összetettsége és az alkotóelemek kölcsönhatása ezért egymástól elválaszthatatlan valóságok. Annak elle116