Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly : Dialektikus összefüggések a földrajzban és azok alkalmazása a földrajz tanításában
nére, hogy a földrajzi tájelmélet a tudománynak még be nem fejezett része, mjár bebizonyosodott, hogy a tájban a tényezők különböző szerepe és kölcsönhatása törvényszerű és meghatározott irányú fejlődést tart 'mozgásban. A tájak különbözősége éppen ezen alapszik, és az egyetemes kölcsönhatás törvényének régebbi, mechanikus és egyoldalú felfogását éppen a fejlődéstani momentum egészíti ki. A tájat tehát nemcsak összetett magasabbrendű egységnek, hanem mozgásban, változásban levő szervezetnek kell tekinteni. Berg akadémikus a földrajz egyik főfeladatául tekinti felderíteni azokat az okozati összefüggéseket és kölcsönhatásokat, melyek a táj egyes elemeit összekapcsolják. 1 9 A feladat elsősorban a tájon belüli összefüggésekre vonatkozik. Mivel azonban a táj, mint természeti egység, része egy nagyobb egységnek, Berg azért kiemeli a külső környezetnek a tájra, valamint a tájnak a környezetre gyakorolt hatását is. A külső kapcsolatok ugyanazon zóna különböző tájainak kölcsönös viszonyát szabályozzák. Á peremhegységek csapadékfogó hatása következtében a közrefogott medence szárazzá válik, vagy egy medence (erózióbázis) süllyedése a vízfolyások megnövelt energiája által a szomszédos hegyvidék fokozottabb letárolását okozza, az óceán közelsége módosítja a szárazföld éghajlatát, stb. Idézett munkájában Berg ismerteti a tájnak (a benne foglalt összes tényezőnek) a hatását az egyes elemekre és viszont. Ilyen a tájnak az éghajlatra gyakorolt hatása és az éghajlat visszahatása, a táj hatása, a vízterületek lefolyáskoeffíciensére, a talajtakaróra, a domborzatra és az élővilágra. A belső összefüggések szemléltetésére idézzünk egy példát: hogyan alakul a Dnyepr folyó vízgyűjtőterületének lefolyáskoeffíciense Kiev felett. A jelenség fotényezője a hőmérséklet és a csapadék, ezek változása és viszonya. A rendelkezésre álló adatokból kitűnik, hogy a legcsapadékosabb hónapban (július, 86 mm) a magas léghőmérsékletokozta nagyfokú párolgás következtében a vízterületről mindöszsze 6,1 mm-nyi víz folyik le, vagyis az összes csapadék 7 százaléka. Ezzel szemben a csak 37 mm csapadékkal rendelkező áprilisban 21.7 mm vízmennyiség, az összes csapadék 88 %-a folyik le a jórészt még fagyott talaj és az alacsony hőmérséklet miatt (1. ábra). Ha e tanulságos példához hozzászámítjuk, hogy a lefolyáskoeffíciens változásai — más tényezőkkel is kapcsolatban — milyen szerepet játszanak a talaj- és a növénytakaró kialakításában, igazolva látjuk, hogy mennyire szervesen működő része minden egyes jelenség egy nagyobb egységnek, jelen esetben a tájnak. 117
