Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly : Dialektikus összefüggések a földrajzban és azok alkalmazása a földrajz tanításában

mazás képessége, a természeti földrajzi környezet és a társadalom termelő munkája szerves összefüggésének, valamint e viszony átalakulásának az ismeretét is feltételezi. Dokucsajev: „Sztyepjeink a múltban és a jelenben" c. munkájában (1892) a déli csernozjomterületeken fellépő aszályok és a rossz termés ellen indítandó küzdelemről ír. Hangsúlyozza, hogy az agronómiának szigorúan számba kell vennie a helyi „természeti földrajzi feltételeket" és hogy „mindenképpen szükséges ezeknek a feltételeknek — valamennyi természeti tényezőnek (talaj, éghajlat, víz és szerves lények) a kutatása és pedig lehetőleg minden irányban, de feltétlenül kölcsönös kapcsolatukban."

1* A dialektikus módszer alapvető módszere a földrajznak, mert ez a tudomány az egységes földrajzi burokkal, ezen belül egyes tárgyakkal és jelenségekkel, ezek összefüggésével és kölcsönhatásával, a földrajzi burok ellentétes erői harcával és az ebből fakadó fejlődési folyamatokkal foglalkozik. A dialektikus földrajz szem előtt tartja, hogy a most fennálló természeti (v. gazdasági) állapot korábbi fejlődési folyamatok eredménye és ugyanakkor későbbi változások alapja. Minden jelenlegi állapot az általános „mozgási törvényektől" megszabott fejlődésnek csupán egyik szakasza. A földrajz megállapítja, milyen főtényezők működtek ennek az állapotnak a létrehozásában és a jelen leg ható fontos tényezők milyen további átalakulásnak lehetnek forrásai az adott földrajzi területen. A földrajzi összefüggések rendszere Az ok-okozati kapcsolatban egymással összefüggő jelenségek és tárgyak különböző tartalmú csoportosulásokat, azaz földrajzi egységeket alkotnak. Ha az „egység" fogalmát tisztáztuk, utána a földrajzi zónák és tájak kialakulásával, ezeken belül a kiemelkedő tényezőkkel és a lényegi összefüggésekkel foglalkozunk. A földrajzi egység fogalma és részei. V. I. Vernadszkij szovjet akadémikus a Föld felszínét és az ezzel összefüggő litoszférát, hidroszférát és atmoszférát — melyeknek vizsgálata a földrajz feladata — ,,földburoknak" nevezi. Ezt az összetett szférát Sz. V. Kalesznyik javaslata alapján újabban „földrajzi burok" néven emlegetik. 1

6 A földrajzi burkot — amelyben a társadalom befolyása is érvényesül — a legmagasabb rendű földrajzi egységnek tekintjük. Mivel egymással kölcsönhatásban levő részekből áll, Grigorjev „kölcsönhatásszférának" is nevezi, élesen rámutatva annak lényegbeli tulajdonságára. 114