Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly : Dialektikus összefüggések a földrajzban és azok alkalmazása a földrajz tanításában

Az egységes földrajzi burok egymással összefüggő részel a különböző szerkezetű földkéreg, az atmoszféra jelenségei, a kéregben, a felszínen és a légkörben mozgó víz, az összetett hatások nyomán fejlődött talaj, a növényzet, az állatvilág és az ásványok. Ezek a részek még tovább bonthatók kevésbé összetett, egyszerűbb elemekre. A kölcsönhatás. A részek kölcsönös összefüggéséről már szóltunk. Ebben a viszonyban a földrajzi burok minden elemi része tényezővé lesz s más tényezőkre hatást gyakorol. Valamely egyes tényező nemcsak más egyes tényezővel, hanem sok mással, az egésszel is kapcsolatban lehet, viszont a tényezők összessége az egész, ugyanúgy visszahat az egyesre. A hegyvonulat — mint morfológiai egység — hatása nyomán pl. megváltozik a levegő hőmérséklete, páratartalma, nyomása, a szél mozgásának iránya és hevessége, megváltozik a csapadék mennyisége, a környezet hidrográfiája és a víz munkaképessége, a talajképződés folyamata s gyorsasága, a növényzet és még a társadalmi kihasználás módja is. Ugyanakkor a természeti földrajzi környezet összes tényezői visszahatnak a hegyvidékre. Kőzeteit az éghajlati hatások vegyileg és fizikailag átalakítják, oldalait ugyanazok a patakok fűrészelik be, melyeket gyorsabb mozgásra kényszerített stb. Az ilyen jelenséget kölcsönhatásnak nevezzük. A kölcsönhatás természeti törvénye általános, az egész földrajzi burokra, annak minden elemére és az elemek minden társulására érvényes. Földrajzi zónák és tájak, mint a földrajzi tényezők társulásai. A földrajzi burok egymással összefüggő részei mennyiségileg és minőségileg különböznek egymástól, hatásuk is különböző. Ezért a földfelszín különböző helyén más-más kombinációban csoportosulnak és különböző jellemvonású kisebb egységeket alkotnak. Földünk egy meghatározott területén például magasabb, másutt alacsonyabb a hőmérséklet. A hőmérsékletnek mint kimagasló tényezőnek a különbsége egyik, vagy másik területen a földrajzi jelenségösszesség fejlődését más irányba tereli. Más lesz a talaj fejlődési iránya és átalakulásának a gyorsasága, más lesz a növényzet is. A földrajzi tényezők különböző összetételű csoportosulása (a gömbalakú Földön), azok kölcsönhatása és egyes tényezők kimagasló szerepe következtében keletkeztek a földrajzi zónák. A földrajzi zónában van valami minden más zónától megkülönböztető egyéniség, földrajzi specifikum. A földrajzi zóna kialakulásának főalapja (a Föld gömbalakúsága következtében) a hőmérséklet övek szerinti változása s 115